Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az 1947-es „kékcédulás” választások
például mintegy 30 ezer szociáldemokrata szavazó visszavételéhez a fővárosban és környékén. 36 A legnagyobb visszhangot kiváltó csalás kétségkívül a választás napján történt , miután a névjegyzékkivonatokkal történő lakóhelyen kívüli szavazás lehetősége adott volt, amelynek kihasználására a kommunisták tudatosan készültek. A kommunisták a szavazás napjára feltehetően mintegy százezer hamis névjegyzékkivonatot szereztek meg, melyekkel aktivistáik szavazókörről szavazókörre jártak és a birtokukban lévő kékcédulákkal több helyen is leadták szavazataikat. Az akciót igyekeztek a lehető legnagyobb titokban tartani, a főszervezők csak a szavazást megelőző napon vagy aznap reggel tájékoztatták a teendőkről az aktivistákat és adták át nekik a kékcédulákat. 37 A törvénytelen módon leadott szavazatok számát pontosan nehéz megbecsülni, bár Péter Gábornak, az Államvédelmi Osztály vezetőjének a jelentése szerint a választói névjegyzékkivonattal országosan 62981 fő adta le a szavazatát,38 ám ez a szám minden bizonnyal nem fedi a valós adatokat. Bár a kékcédulákból a szociáldemokraták is kaptak, ők azonban nem használták fel, sőt, miután a családsorozat napvilágot látott, a többi párttal együtt még aznap tiltakoztak. Miután Rajk belügyminiszter semmit nem tett a kékcédulákkal történő törvénytelen szavazások leállításáért, a szociáldemokrata Ries István igazságügyminiszter ügyészeket küldött az eset kivizsgálására, akiket azonban a belügyminiszter utasítására a rendőrség nem engedett be a szavazóhelyiségekbe. A kékcédulás választásokon a Magyar Kommunista Párt 22,25%-ot, a Demokrata Néppárt 16,5%-ot, a Kisgazdapárt 15,34%-ot, a Szociáldemokrata Párt 14,86%-ot, a Magyar Függetlenségi Párt 13,43%-ot, a Nemzeti Parasztpárt 8,28%-ot, a Független Magyar Demokrata Párt 5,25%-ot, a Magyar Radikális Párt 1,71%-ot, a Keresztény Női Tábor 1,39%-ot, a Polgári Demokrata Párt pedig 1%-ot szerzett.39 Bár a választá sokon a kommunisták nyertek, az 1945-ös nemzetgyűlési választásokhoz képest a választók ideológiai összetételében jelentős változás nem történt. A polgári erők, ha szétaprózódott pártokban megjelenve is, de újra többséget kaptak, minthogy azonban a kommunista pártnak érdekében állt hatalmi pozíciójának megerősítése ezért másik négy párttal – a kisgazdákkal, a szociáldemokratákkal, a Parasztpárttal és a Radikális Párttal – együtt a bírósághoz fordult a Magyar Függetlenségi Párt mandátumainak megsemmisítése érdekében. Ennek az lett az eredménye, hogy a Választási Bíróság 1947. november 20-án hozott ítéletével a Magyar Függetlenségi Párt listáján megválasztott képviselők mandátumát megsemmisítette,40 amellyel a baloldal megszerezte az abszolút többséget az országgyűlésben. JUHÁSZ-PINTÉR PÁL 147 1952 1950 1955 1953 1951 1956
