Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A Magyar Kommunista Párt megalakulása
működött egy vezető testület, amely viszont Központi Bizottság néven funkcionált.7 Ez utóbbinak volt a tagja például Apró Antal, Horváth Márton, Péter Gábor, majd Kádár János is. 8 A KV Szegedhez kötődő időszakában két fontos dokumentum is megszületett. Már november 12-én elfogadták az ideiglenes szervezeti szabályzatot, majd bő két héttel később, november 30-án, a Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja című javaslatot, amely az aktuális politikai és gazdasági feladatok megoldására megfogalmazott tervezet volt. 9 Nem sokkal később a testület Debrecenbe tette át székhelyét, és december 20-án már itt határoztak arról, hogy a pártszervezetek koordinálásának megkönnyítése érdekében ún. területi titkárságokat hoznak létre. 10 Az MKP vezetői tevékenyen közreműködtek az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának előkészítésében, és az 1944. december 21–22-én megtartott első ülésszakon a megjelent 230 küldöttből 89 fő (38,7%) számított a kommunisták támogatójának. A december 22-én megalakult Dálnoki Miklós Béla vezette 12 fős Ideiglenes Nemzeti Kormányban pedig az MKP három tárcát kapott: Nagy Imre földművelés ügyi, Molnár Erik népjóléti, Gábor József pedig közle kedésügyi miniszter lett. 11 A Szegedre érkezett Gerő Ernő volt a párt első számú vezetője mindaddig, amíg Rákosi Mátyás 1945. január 30-án haza nem érkezett a szovjet fővárosból. Az MKP párttá szerveződésében fontos momentumként 1945. február 23–24-én került sor annak a határozatnak a kiadására, amely kimondta a debreceni és a budapesti vezetőségek egységes Központi Vezetőséggé való összeolvadását, valamint a párt nevét is véglegesítette. Ezt követően február 25-én az egységes Központi Vezetőség választotta meg Rákosi Mátyást a párt főtitkárává. 12 A front elvonultával 1945 tavaszán az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenből Budapestre költözött, és ezzel egyidejűleg az egyesült Központi Vezetőség 1945. április 13-án tarthatta meg első ülését. Mindeközben folyamatosan haladt a párt szervezése is, ugrásszerűen nőtt a taglétszám, és nyárra kiépült az MKP országos szervezeti hálózata. Az illegalitás időszakának néhány százas tagságához képest a létszám már 1945 februárjára megközelítette a 30 Gábor József (1893–1964) Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, kommunista politikus. Az MSZDP és az Építőmunkások Szakszervezetének tagja. Az első világháború alatt orosz hadifogságba esett, 1917-ben részt vett a polgárháborúban, majd belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. A húszas-harmincas években szovjet kereskedelmi tanácsosként, kereskedelmi megbízottként, Vlagyivosztokban kereskedelmi kormánybiztosként és különböző szovjet kereskedelmi vállalatoknál dolgozott. A Vörös Hadsereggel együtt tért vissza Magyarországra. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere (1944–1945), a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, a Váci Kötöttárugyár igazgatója, nemzetgyűlési képviselő (1944–1947). Az ankarai nagykövetség rendkívüli követe meghatalmazott miniszter címmel (1950– 1954), a szófiai nagykövetség rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (1954–1956), a prágai nagykövetség vezetője (1956–1959). 14 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1944
