Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Támadás a Kisgazdapárt ellen: Nagy Ferenc lemondatása
28-án este hét órakor megszólalt a telefon. Titkárom jelentkezett, és izgatott, remegő hangon kért, hogy azonnal induljak haza Budapestre. Megdöbbentem.” 14 Többszörös egyeztetést követően Nagy Ferenc lemon dólevele megküldésének feltételéül ötéves gyermekének átadását szabta. 15 Három nappal a rendkívüli ülés és Nagy Ferenc titká rának letartóztatása után a május 31-i minisztertanácsi ülés egyetlen tárgysorozati pontja a miniszterelnök lemondása volt. A Gordon Ferenctől érkező jelentés szerint Nagy Ferenc a követ személyes jelenlétében telefonon értesítette Balogh Istvánt, hogy a miniszter elnökségről lemond, és kérte, hogy ezt a tényt közölje a köztársasági elnökkel és a miniszterelnök-helyettessel.16 Nagy Ferenc lemondását a Minisztertanács „[...] tudomásul vette, a kormány tagjai azonosképpen lemondottak, és lemondó nyilatkozatukat a jelen minisztertanácsi jegyzőkönyv külzetén jelenlétük igazolásával megerősítették.” 17 Nagy Ferenc június l-jén délben írta meg lemondó levelét:18 „Amidőn a leghatározottabban kijelentem, hogy semmiféle összeesküvésről annak rendőrségi megállapítása előtt nem tudtam és sem a köztársaság, sem a koalíció, sem a megszálló hatalom ellen sem szóval sem tettel nem vétettem, nem akarván akadályozni a magyar politikai élet kibontakozását: miniszterelnöki állásomat Elnök úr rendelkezésére bocsátom. Lemondok abban a tudatban, hogy sem a parlament, sem a magyar nép többségének bizalmát el nem veszítettem, lemondok abban a meggyőződésemben, hogy ártatlan vagyok [...].” 19 A Kisgazdapárt még aznap – május 31-én –, elfogadta a Dinnyés Lajos miniszterelnökké jelölésére vonatkozó Dinnyés Lajos (1901–1961) Földbirtokos családban született Alsódabason, gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, majd Keszthelyen, a Gazdasági Akadémián szerzett felsőfokú képzettséget. Politikai pályája az 1920-as években vette kezdetét a jobboldali ifjúsági mozgalmak keretein belül, később bekapcsolódott a vármegyei közéletbe is. 1929-ben Gaál Gaszton agrárpártjába lépett be, majd az 1930-as pártegyesítés révén a Független Kisgazdapárt tagja lett. Országgyűlési képviselő (1931–1939), majd 1934-től Pest megye törvényhatósági bizottságának a tagja. Újságcikkeiben és beszédeiben határozottan német- és nyilasellenes nézeteket vallott, a zsidótörvényeket sem szavazta meg, ezért a német megszállás idején bujdosni kényszerült. Tevékenyen részt vett az ellenállásban, a szovjet csapatok bevonulása után ismét bekapcsolódott a politikai életbe az Alsódabasi Nemzeti Bizottság tagjaként. 1945 áprilisától haláláig parlamenti képviselő, a Független Kisgazdapárt Országos Intézőbizottságának (1945–), a Politikai Bizottságnak a tagja (1948–), és a Pest megyei szervezet elnöke lett (1945–). 1947-ben rövid ideig honvédelmi miniszter. Az 1947-ben miniszterelnök, miután lemondásra kényszerítették Nagy Ferenc. Bár együttműködött a hatalmat minden módon megszerezni kívánó kommunista politikusokkal, Nyárády István pénzügyminiszter disszidálás után meg kellett válnia miniszterelnöki posztjától. Ez egyben az aktív politikai pályafutásának a végét is jelentette. Ezt követően az Egyesített Mezőgazdasági Kísérleti Intézet elnöke (1948–),az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója (1952–), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja (1954–), 1960-tól elnökségi tag. 1956-ban bekerült az V. kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottságba, majd 1958-ban az Országgyűlés alelnöke lett. 133 1952 1950 1955 1953 1951 1956
