Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az első koncepciós per a Kisgazdapárt felszámolására: a Magyar Testvéri Közösség pere
Dálnoki Veress Lajos (1889–1976) Székely nemesi családba született. Az elemi iskola és a Székely Mikó Kollégium elvégzése után a Ludovika Akadémiára ment, ahol 1910-ben végzésekor hadnaggyá avatták. Harcolt az első világháborúban, majd a békekötés után elvégezte a hadiakadémiát. Így 1923-ban vezérkari tisztté nevezték ki, valamint két év múlva visszahívták a Ludovikára is tanítani. 1933-tól az 1. lovas hadosztály vezérkari főnöke, majd 1935–1938 között a bécsi magyar követség katonai attaséja volt. A katonai ranglétrán is folyamatosan emelkedett, 1938–1939-ben dandárparancsnok, a következő évben tábornokká, majd 1944-ben vezérezredessé nevezték ki. A második világháború alatt különböző hadseregcsoportok parancsnoka volt, így vezette az 1. magyar hadsereg páncélos hadosztályát, a kolozsvári IX. hadtestet és a 2. magyar hadsereget. A legmagasabb beosztást akkor kapta, amikor Horthy Miklós helyettesévé, vagyis homo regiussá nevezték ki. A sikertelen kiugrási kísérlet után azonban a nyilasok letartóztatták és hazaárulásért 15 évi fegyházra ítélték. A sopronkőhidai börtönből rövidesen megszökött, viszont ezután szovjet fogságba került Magyarországon. A háború után a kommunisták nyugdíjazták, nem engedték vissza a Honvédelmi Minisztériumba. Ő viszont ezután is folyamatosan tartotta a kapcsolatot a volt katonai vezetőkkel, ami a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályának is feltűnt. Így 1947 januárjában letartóztatták és a Magyar Közösség ügyében perbe fogták. 1947 áprilisában Donáth Györggyel és András Sándorral együtt „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló katonai szervezkedés” miatt halálra ítélték. Másodfokon azonban Donáth György kivételével kegyelmet kaptak és az ő büntetését életfogytiglani börtönre változtatták. Innen csak az 1956-os forradalom alatt szabadult ki, ezután elhagyta az országot és Angliában telepedett le. Az itteni emigráció egyik vezetője lett, elnökévé választotta a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség, majd 1970-ben az Európai Szabad Magyar Kongresszus is. Közben a Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt című többkötetes tanulmánygyűjteményt is megszerkesztette. Miután félreállították a kisgazdák felső vezetését, az ezt követő években a helyi szinten elismert párttagok következtek. Mivel őket tömegesen nem tudták bíróság elé állítani, ezért többségüket internálták, így tulajdonképpen vidéken is felszámolták a pártot. 14 A vádlottak őrizetbe vételét követően megkezdődött kihallgatásuk a HM Katpol-on és a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályán. A két szerv között azonban nem volt felhőtlen az együttműködés. A nyomozás összehangolásával végül Rajk Lászlót bízták meg. A kihallga tásokon a kényszerítő eszközökkel a vádlottak szavait is igyekeztek kiforgatni és elfogadtatni velük a koncepció szerinti megfogalmazásokat, mindezt azzal indokolva, hogy „valahogy el kell nevezni” a dolgokat.15 A per koncepciójának megalkotásánál a szovjetek is kifejezték igényeiket: „Beljamov azt a határozott kívánságát nyilvánította, hogy az ügyet a lehető leggyorsabban tűzze ki a NOT tárgyalásra, a hozott három halálos ítéletet hagyja helyben, a többi büntetést pedig súlyosbítsa.” 16 A vád szerint a Magyar Testvéri Közösség célja a Magyar Köztársaság megdöntése volt, akár fegyveres erővel is. Továbbá célul tűzték ki a Horthy-rendszer visszaállítását, soviniszták, revizionisták, fasiszták és fajvédők voltak. A vád szerint a szervezkedés katonai vonalának kezdeményezője az egykori kormánypárti képviselő, Donáth György volt, és Szent-Miklósy István vezérkari őrnagy 128 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1947
