Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A Magyar Kommunista Párt megalakulása
A Magyar Kommunista Párt (MKP) létrejöttének gyökerei a 19. század végén kibontakozó munkásmozgalmi hagyományokra vezethetők vissza. A munkásság kezdetben leginkább a szakszervezetekben tömörült. Magyarországon az 1898-ban megalakult Szakszervezeti Tanács taglétszáma ugrásszerűen növekedett, hiszen már 1904-ben 50 ezerre volt tehető, 1912-ben pedig elérte a 110 ezret. A munkásságot tömörítő pártok közül a szervezésben a szociáldemokraták jártak előbbre, ugyanis pártjuk már 1890-ben létrejött. (A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) néven szerveződött párt 1939-től használta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nevet.) 1 Az MKP előzményének tekinthető Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) csak 1918. november 24-én alakult meg, majd a Tanácsköztársaság bukását követően, 1919 augusztusában illegalitásba vonult. Az illegalitás időszakában ugyanakkor részben a párt fedőszerveként a Bethlen-Peyerpaktum nyilvánosságra kerülése után, 1925. április 14-én illegális kommunistákból és baloldali szociáldemokratákból megalakult a legális, szélsőbaloldali Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Az MSZMP az ellene indított országos hatósági fellépés miatt 1927-ben előbb csak részben, 1928-ban pedig országosan is beszüntette működését. Ennek következtében a KMP stratégiája is módosult, ugyanis ettől kezdve az illegális sejtek szervezését tekintették fő célnak. Az illegális sejtek három–négy tagból álló csoportosulások voltak, amelyeket a kerületi bizottságok fogtak össze, azokat pedig a Budapesti Pártbizottság. A Horthy-korszakban üldözték a kommunista mozgalom tagjait, így az illegalitás körülményei között a taglétszám csupán 200 és 700 fő között ingadozott. Az illegális pártmunka főként a kommunista eszmék terjesztésére irányult: röplapokat, újságokat és brosúrákat terjesztettek, emellett tüntetéseket, sztrájkokat szerveztek, illetve igyekeztek befolyást szerezni a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetek legális szervezeteiben. 2 Többek között az elhúzódó szervezeti válság miatt 1936 májusában a Kommunista Internacionálé feloszlatta a KMP Központi Bizottságát, majd ennek nyomán a párt itthoni szervezeteit, így a csekély, pár száz főre zsugorodott tagság szervezett háttér nélkül maradt. Titokban viszont néhány – Kádár János szerint nyolc – párttag megkezdte az újjászervezési munkát, így a párt 1936-tól 1942-ig lényegében kettős illegalitásba került azzal a szigorú konspirációs utasítással, hogy a párt létéről és munkájáról a szimpatizánsoknak sem szabad sejtenie semmit. 3 Magyarország 1941-es háborúba lépését követően az ismert kommunisták rendőri felügyelete még szigorúbbá vált, ez pedig oda vezetett, hogy az egyes települések illegális csoportjai teljesen elszigetelődtek. 4 Kádár János, aki 1943. februárban a testület több tagjának letartóztatása után a párt vezető titkára A Magyar Kommunista Párt megalakulása 1944. november 5. 12 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1944
