Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A központosított gazdaságirányítás kiépítése: az Országos Tervhivatal
1947 júliusában, a kékcédulás választásokkal egyidőben született meg az 1947. évi XVII. törvény,8 mely előirá nyozta a hároméves tervet: „1. §. Magyarország gazdasági és szellemi felemelkedésének meggyorsítása, valamint demokratikus rendjének megszilárdítása céljából és a lakosság életszínvonalának javítására [...] hároméves gazdasági tervet kell alkalmazni, amely a termelőerők fokozását, okszerű felhasználását és a különböző termelési ágak összhangját a nép egyeteme érdekében biztosítja.”9 A törvény elsősorban elméleti síkon körvonalazta a tervutasításos gazdasági rendszer alapjait és magáról a tervről nem, csak végrehajtási feltételrendszeréről rendelkezett. 10 A Hivatal felállításáról végül a XVII. törvény mentén kiadott 8530/1947. kormányrendelet11 rendelke zett, mely kimondta: a hároméves terv kidolgozására és végrehajtásának ellenőrzésére a Tervgazdasági Tanácsot és az Országos Tervhivatalt (OT) kell létrehozni. A rendeletet a Minisztertanács nem tárgyalta meg, s bár a kormány jegyezte, voltaképpen a Gazdasági Főtanács állt mögötte.12 A miniszterelnök felügye lete alatt működő OT feladata lett a hároméves terv kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése, a szakminiszterekkel és az érintett gazdasági és érdekképviseleti szervekkel való közlése, valamint az eredményes végrehajtása érdekében teendő egyéb intézkedések előkészítése.13 A Tervgazdasági Tanáccsal történő egyeztetés és jelentéstétel, valamint az állami és önkormányzati hatóságokkal, hivatalokkal, intézetekkel, üzemekkel, intézményekkel való közvetlen érintkezés és szakértők megbízása meghatározott szakkérdések megvizsgálásával vagy feldolgozásával kapcsolatban is a feladatkörébe tartozott.14 A Tervhivatal élén a miniszterekével voltaképpen azonos jogállású elnök állt, személyét – akárcsak az alelnökét és főtitkárét – a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök, ügyvezető titkárát pedig az OT elnökének előterjesztésére a miniszterelnök nevezte ki.15 Az elnök munkakapcsolatban állt a minisz terekkel és a különböző szakigazgatási szervek és vállalatok vezetőivel, továbbá nemzetközi szintéren is képviselte a hivatalt.16 Az Országos Tervhivatal elnökévé 1947 júliusában Vajda Imre államtitkárt, alelnökké Harmathy Lajos nemzetgyűlési képviselőt, főtitkárává Berei Andort nevezték ki.17 1949-ben, a Gazdasági Főtanács megszű nése után a Tervhivatal új elnöke Vas Zoltán lett. Bár Vajda Imre (1900–1969) Közgazdász, egyetemi tanár, politikus. 17 évesen lépett be az MSZDP-be, a 1919-ben munkástanácstag, majd századparancsnok a Vörös Hadseregben. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált és az osztrák SZDP tagja lett. 1922-től a bécsi egyetem hallgatója. 1934-ben részt vett a bécsi felkelésben, majd csatlakozott az Osztrák Kommunista Párthoz. Illegális tevékenység miatt letartóztatták (1936) és kiutasították Ausztriából. 1938-ban tért vissza Magyarországra, ahol az MSZDP egyik vezetője lett. Magyarország német megszállását követően (1944. március 19.) munkatáborba zárták. A háború után az SZDP központjában értelmiségi titkár (1945–), az országos pártvezetőség tagja (1945–1948), kereskedelmi és szövetkezetügyi államtitkár (1945–1947), két munkáspárt egyesülése után az MDP Politikai Bizottságának tagja (1948–1950). 1948–1950 között az Országos Tervhivatal elnöke, később a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára (1949–1950). 1951-ben letartóztatták és elítélték, 1956-ban rehabilitálták és visszanyerte párttagságát is. 1957-től nyugdíjazásáig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, 1963-tól a Magyar Közgazdaságtudományi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1967–), az MSZMP Központi Bizottsága közgazdasági munkaközösségének tagja. 115 1952 1950 1955 1953 1951 1956
