Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Hatalom és ifjúság: a KALOT betiltása
A Baloldali Blokk1 és a parlamenti többséget birtokló kisgazdák hatalmi pozíciókért folyó küzdelmének, az ország szovjetizálásának, politikai, társadalmi és gazdasági átalakításának számtalan civil szervezet esett áldozatául. E lista élén – mások mellett – a harmincas-negyvenes évek egyik legsikeresebb egyházi háttérű szerveződése, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete, közismertebb nevén a KALOT állt. 2 A népi mozgalomként induló KALOT-ot a magyar szegényparasztság iránt szociálisan fogékony, a cselédség és a napszámosok nyomorának enyhítését célul kitűző jezsuita páter, Kerkai Jenő hívta életre 1935-ben. Farkas György, Ugrin József és Meggyesi Sándor segítségével a harmincas-negyvenes évekre az egyik legbefolyásosabb katolikus ifjúsági mozgalmává szervezte, amely 20 paraszti népfőiskolát3 tartott fent. A KALOT legnagyobb jelentősége abban állt, hogy egy olyan országosan is jól működő hálózatként működött, amely egyházi háttérrel, de világi szociális szinten biztosította az agrárifjúság önszervezését és továbbképzését. A mozgalom sejtjei jelentős kulturális és szociális tevékenységet fejtettek ki 1945 előtt: radikális földreformot követeltek, agrársztrájkokat szerveztek, a negyvenes évektől népfőiskolákat alapítottak és működtettek. Bár a nyilas uralom idején a KALOT-ot betiltották, Kerkai Jenő ellen pedig elfogatási parancsot adtak ki, a szervezet és tagjai 1944-től részt vettek – a többiekhez képest kisebb súllyal – az ellenállási mozgalomban is. 4 Annak ellenére, hogy a KALOT kevésbé jelentős szerepet játszott az ellenállásban, a második világháború után is komoly társadalmi bázissal rendelkezett. Éppen emiatt igyekezett a Baloldali Blokk a KALOT és a többi hasonló ifjúsági és civil szervezet ifjúságnevelő szerepét, társadalmi befolyását csökkenteni. E cél érdekében a blokkba tömörülő baloldali pártok 1946 nyarán határozottabb lépésekre szánták el magukat, hogy meggyengítsék a Kisgazdapárt és az egyház pozícióit. Elsőként a rekrutációt, az utánpótlást biztosító ifjúsági bázis(oka)t célozták meg, s kampányt indítottak a vallási alapon szerveződő, független ifjúsági szervezetek ellen.5 A baloldali ifjúság térnye rését leginkább a katolikus tömegszervezetek, s főleg a vidéken, falusi viszonylatban jól szervezett, kiterjedt apparátussal rendelkező KALOT hátráltathatta volna. Bár 1946-ban több körben lezajló egyeztetést követően a KALOT részéről még elképzelhető volt a Baloldali Blokkal történő együttműködés – 1946 márciusában támogatta a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának (MIOT) megalakulását és bekapcsolódott a munkájába is6 –, az év közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a blokk előbbiek felszámolását és saját baloldali szervezeteinek hegemóniáját kívánja biztosítani. A KALOT felszámolásának ürügyét egy mind a sajtóban, mind pedig a közéletben nagy port kavart merénylet adta.7 1946. június 17-én egy Teréz körúti ház padlásáról tüzet nyitottak az utcán elhaladó szovjet katonákra, melynek áldozatául esett egy szovjet katonatiszt, egy közkatona és egy magyar lány.8 „ Pénzes István terro rista meggyilkolta a Vörös Hadseregben szolgáló Hatalom és ifjúság: a KALOT betiltása 1946. július 2. 108 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1946
