Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Tisztogatás a közigazgatásban: a B-listázás
Jegyzetek 1 Az 1920. évi XI. törvénycikk az állami, államvasúti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről, Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920/63, 293–296. 2 1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről, Posta és Távirda Rendeletek Tára , 1923/71, 459–465. 3 Az 1920. évi XI. törvénycikk az állami, államvasúti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről. 3. §, Posta és Távirda Rendeletek Tára , 1920/63, 294. 4 1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről. 22. § Zárórendelkezések. Posta és Távirda Rendeletek Tára , 1923/71, 459–465. 5 „Bizonyos, hogy ha a szakítás akár ilyen, akár olyan eredménnyel bekövetkeznék, hamarosan maguk a változások szerzői sírnák vissza a szép és ígéretes 1945–46. évi időket, amikor Magyarországon szabályos többsége volt a haladó demokráciának és Sulyok Dezső és Nagy Vince jelentették az erkölcsileg még lehetséges legjobboldalibb álláspontot. A próbálkozó demokrácia történetében nemegyszer fordult elő, hogy a közösség megijedt a szabadság zajától és az ellenfelek nagyon is látható voltától, s valami álmegoldásba menekült bele, ami a problémákkal együtt a továbbhaladás lehetőségét is agyonütötte.” Bibó István: A koalíció válaszúton, Válasz , 1947/1, 25. 6 1946. március 5-én megalakult Baloldali Blokk elnevezésű egységbe tömörült az MDP, SZDP és NPP. 7 A népbíróságokkal kapcsolatban lásd bővebben: Barna Ildikó – Pető Andrea: A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten . Budapest, Gondolat, 2012.; Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok . Szerk. Gyenesei József. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2011.; Zinner Tibor: A magyar nép nevében? Tanulmányok népbíróságokról, jogászokról, diktatúráról. Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2021. 8 Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában, Századok , 1996/3, 516. 9 Max Weber: Állam, politika, tudomány. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970, 410–411. Idézi: Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában, Századok , 1996/3, 497. 10 Gyarmati György: Presztalinizálás, 1945–1947. In: Uő: A Rákosi–korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956 . Budapest, ÁBTL–Rubicon, 2013, 73. 11 A közigazgatási B-lista feladatainak megbeszélésére összehívott kommunista főispánok, alispánok, polgármesterek részvételével megtartott 1946. április 7-1 értekezlet jegyzőkönyve. Idézi: Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában, Századok , 1996/3, 497. 12 A magyar köztársaság kormányának 5.000/1946. M. E. számú rendelete az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában. 2. § (1), Magyar Közlöny, 1946/113, 1. Ez nem volt érvényes a honvédségi és a rendőrségi állomány tekintetében. Előbbi esetében az állomány tagjainak számát 20 000 fővel kívánta, utóbbi esetében az 1946. évi létszámot 10%-kal vagy maximum 5000 fővel kellett csökkenteni. A magyar köztársaság kormányának 5.000/1946. M. E. számú rendelete az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában. 2. § (8) és 2. § (9), Magyar Közlöny, 1946/113, 1. 106 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1946
