Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1959. január 29. „Nemcsak jó – kitűnő” – Bemutatják a Tegnap című filmet
RAPALI VIVIEN Jegyzetek 1 Utalás a népszabadság 1959 februárjában megjelent ismertető cikkében elhangzott mondatra. Rényi Péter: Tegnap. Dobozy Imre és Keleti Márton új filmje. Népszabadság , 1959. február 3. 12. 2 Jónás Róbert: Mozgóképek a forradalom után. http://www.retorki.hu/hirek/2020/05/07/mozgokepek-forradalom-utan (Utolsó letöltés: 2021.09.12.) 3 Bikácsy Gergely: Lőmesterek. Beszélő , 1997/1, 89. 4 Révész József: Tegnap. Új magyar film. Magyar Nemzet , 1959. január 29. 4. 5 Bikácsy Gergely: Lőmesterek. Beszélő , 1997/1, 89. 6 A Mácsayt megformáló Páger Antal 1948–1956 között Dél-Amerikában élt. 1956 augusztusában kormányengedéllyel tért vissza Magyarországra. Az októberi forradalom eseményeitől távol maradt. Az emigráció okairól és a hazatelepüléséről a Buenos Airesből írt, Gerzanits Elemérhez címzett levele tanúskodik. 7 Bikácsy Gergely: Lőmesterek. Beszélő , 1997/1, 89. 8 Bori Erzsébet: Egy nehéz év éjszakája. Beszélő, 1996/8, 78. 9 Révész József: Tegnap. Új magyar film. Magyar Nemzet , 1959. január 29. 4. 10 E filmben az élet igazsága összeolvad a művészi igazsággal. Külföldi lapok a tegnap című filmről. Népszabadság 1959. szeptember 11. 8. 11 Bikácsy Gergely: Lőmesterek. Beszélő , 1997/1, 89. 12 Uo. 13 A mondatot a film forgatókönyv írója, Dobozy Imre jegyezte fel a film egyik sikeres közönség találkozója után. Idézi: Bikácsy Gergely: Lőmesterek. Beszélő , 1997/1, 89. eseményekkel kapcsolatban mégis egy, a rendszer által láttatni kívánt képet tárt a nézők, s ezzel együtt a társadalom elé. Azt üzenve: „ezen a nyelven megértjük egymást.” 13 Pontosabban ezen a nyelven ti (a nézők) megértitek, hogy mi (a rendszer) mit akarunk. Keleti Márton (1905–1973) Háromszoros Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész, a 20. századi magyar filmtörténet egyik meghatározó alakja. Keleti a harmincas évek végén kezdett filmezni, pályája elején azonban elsősorban színházi rendezőként működött. Első önálló filmje A torockói menyasszony (1937) volt. Izraelita származása miatt a második világháború idején nem dolgozha tott, a háború után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet, A tanítónő t (1945). A filmgyártás államo sítása után számos nagy sikerű vígjátékot rendezett, úgy mint a Mágnás Miska (1949), de vászonra vitt olyan komolyabb témájú Mikszáth Kálmán-műveket is mint a Beszterce ostroma (1948) vagy a Különös házasság (1951). 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt. Szintén nevéhez fűződik a magyar filmtörténet egyik legismertebb alkotása, a Sinkovits Imre, Darvas Iván és Major Tamás főszereplésével készült A tizedes meg a többiek (1965). Nagy sikert – és nemzetközi elismerést – a Butaságom története (1965) hozott számára. 96 1956 1963 1958 1957 1966 1959 Változó idő, változó emlékezet 1959
