Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1957. május 1. A MUK, HUKUK és az MSZMP 1957. május 1-jei nagygyűlése
1957. május 1. A MUK, HUKUK és az MSZMP 1957. május 1-jei nagygyűlése Az 1956-os forradalom és szabadságharc mély nyomokat hagyott a társadalomban. Éppen ezért a szovjet támogatással hatalomra segített, Kádár János által vezetett restaurált kommunista rendszer egyik elsődleges feladata volt – a megtorlás mellett – az új hatalom legitimálása és a hatalom megszilárdítása. E folyamatnak volt szimbolikus eseménye a forradalom utáni első „március tizenötödike”, majd az 56-os eseményekre és a tavaszi provokációkra válaszreakcióként érkező május elsejei kádári nagygyűlés a Hősök terén. A MUK az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő hónapokban elsősorban azoknak a jelszava volt, akik bár az országban maradtak, de a kiépülő rendszert, a forradalom leverését, eredményeinek semmibevevését továbbra sem fogadták el. A „Márciusban újra kezdjük!” felszólítások már 1956 végén megjelentek – először a fővárosban, később vidéken is – a házak falain, az illegálisan terjesztett röplapokon és plakátokon. A fokozatosan felszámolt fegyveres felkelőcsoportok hiányában, ekkor már elsősorban a fegyvertelen ellenállásé volt a főszerep, melynek eszköze a sztrájk, az illegális röpirat- és kiadványterjesztés, a tüntetés, valamint egymás köszöntése a MUK „titkos” jelszóval. 1 Bár a nagyobb megmozdulásoktól a hatalom valójában nem tartott, lévén 1957 elejétől a kemény politikai fellépés és a retorzió mellett döntött, a MUK tevékenységére mégis reagált.2 Tömegkommunikációs platformjait felhasználva, a rádió és az írott sajtó 1957 januárjától 1957 márciusáig vissza-visszatért a MUK-kérdéshez. „Új jelszó kérem, új jelszó! Urak, úrfiak, fémjelzett reakciósok, válogatott jómadarak, be lehet szállni! Többszörösen kipróbált ellenforradalmárok nagyon drágán fizetnek!” 3 – írja a Kisalföld 1957 februárjában. A MUK feliratokra a maga jelszavával válaszolt, terjedt a HUKUK, azaz „Ha Újra Kezditek, Újra Kaptok”, de a MUK újraértelmezett verzióját is használta, vagyis „Minden Uszítónak Kötelet”. A mozgalom súlytalansága ellenére mégis válaszreakciót váltott ki az új rezsimből, hiszen a MUK kiváló lehetőséget kínált az új rendszer számára, hogy követőit valós veszélyként feltüntetve, „jogosan” lépjen fel a társadalom mindazon tagja ellen, aki nem ért egyet a hivatalos irányvonallal. Egyszersmind okot adott arra is, hogy fokozza, később pedig intézményesítse és tömegessé tegye a megtorlást.4 Egyebek mellett a MUK „fenyegetésére” hivatkozva hozták létre a munkásőrséget 1957 februárjában. Mindezeket figyelembe véve a forradalmat követő első március 15-ét a MUK és a HUKUK szópárbajának feszült hangulata jellemezte.5 A Szabad Föld megfogalmazá sában: „Az egész ország lakossága előtt ismeretes, hogy az idei március 15-ét milyen aljas, ízetlen – és tegyük hozzá: ostoba – propaganda-hadjárat előzte meg.”6 A MUK részéről a márciusi időpont választása szimbolikus volt, már ősszel is többször állították párhuzamba 1956-ot az 1848-as márciusi forradalommal, ebből adódóan tehát törvényszerű volt a hónap, ezzel együtt az 1957 március 15-ei nagyobb megmozdulás szervezése is. A MUK súlya ugyanakkor nem volt jelentős, az 70 1956 1963 1958 1957 1966 1959 Változó idő, változó emlékezet 1957
