Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1956. november 14. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács létrejötte
A KMT Akácfa utcai székhelyén ugyan formálisan határoztak az Országos Munkástanács megalakításáról, de úgy döntöttek, hogy a Kádár ék által már elismert KMT képviselje a vidéki munkástanács okat is. 10 A politikai sztrájk eszköze továbbra is a munkások kezében volt, amellyel éltek is, és hatásosnak is bizonyult. Az Országos Munkástanács eredeti tervek szerinti megakadályozása miatt is 48 órás figyelmeztető sztrájkot szervezett a Központi Munkástanács, amelynek erőteljes foganatja lett. November végére Kádár elég erősnek érezte magát a keményebb fellépéshez: „Az a véleményem, hogy az ellenforradalommal szemben nem úgy kell harcolni, hogy követeléseinek engedünk, hanem úgy, hogy az ellenforradalmat szétzúzzuk... Nem lehetünk puhák, nem lehetünk engedékenyek, mivel az ellenforradalmat nem lehet megbénítani, megállítani engedmények segítségével – ezt a receptet egyszer már kipróbáltuk.”11 Fontos hangsúlyozni, hogy ekkor a társadalom nagyobb része még mindig a Nagy Imrekormány mellett köteleződött el, és több olyan társadalmi megmozdulás is lezajlott november 4-e után, többek között a KMT kezdeményezésére is, amellyel a forradalom melletti kiállásukról tettek az emberek tanúbizonyságot. Kádár „bátorságát” az alapozta meg ebben a helyzetben, hogy eddigre már létrejött az a karhatalmi erő, amely mögötte állt. Ezenkívül a szovjet csapatok jelenléte szintén Kádárt támogatta. 12 1956. december 2-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága részéről megtörtént az októberi események ellenforradalomnak való minősítése is. Kádár itteni felszólalásában az ellenforradalom képviselőinek, kommunista- és szovjetelleneseknek nevezte a munkástanácsokat, akik a funkcionáriusokat kiteszik az üzemekből. A hozzászólók egyetértettek a kettős hatalom felszámolásában, a munkástanácsok tevékenységének üzemi szerepre korlátozásában. 13 A KMT-vel szemben megkezdődött az aknamunka. Nevükben olyan röpcédulákat hamisítottak például, amellyel a szovjetek elleni fegyveres akciókra hívtak fel. Többek között az ilyen jellegű szétzüllesztési kísérletek is arra ösztönözték a KMT-t, hogy saját újságot indítsanak Munkásújság címmel, hogy hitelesen tudják céljaikról, tevékenységükről tájékoztatni a közvéleményt. A kommunista hatalom azonban nem ismerte el a szervezet jogát sajtótermék megjelentetésére, így annak ellenére, hogy az első példányokat már kinyomtatták, azok nem kerültek a szélesebb nyilvánosság elé. Sőt a korábban már Tájékoztató címen megjelent kiadványukat sem folytathatták, mert a szovjet szervek több gyárban lefoglalták a sokszorosító gépeket. Erre válaszul a Központi Munkástanács bojkottot hirdetett valamennyi hivatalos újságra nézve. 14 November végétől kezdve egyre több megfélemlítő eszközt vetett be a Kádár-kormány a munkástanácsok megtörésére. 1956. december elején mintegy kétszáz munkástanács-tagot tartóztattak le. Ezzel szemben természetesen tiltakozásukat fejezték ki a munkástanácsok.15 A hatalom december elején statáriumot hirdetett és rögtönítélő bíróságokat hozott létre. 1956. december 11-én letartóztatták a KMT két vezetőjét, Rácz Sándort16 és Bali Sándort. 17 A letartóztatások elleni tilta kozásul a KMT december 11–12-ére országos sztrájkot hirdetett: a termelés, a vasúti forgalom és a tömegközlekedés szünetelt. A kormány erre reagálva törvényen kívül helyezte a területi munkástanácsokat. Ezzel a szabadságharc vívmányainak legfőbb védelmezőit némította el a hatalom. 18 JUHÁSZ-PINTÉR P ÁL 42 1956 1963 1958 1957 1966 1959 Változó idő, változó emlékezet 1956
