Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
2006. október 23. „A jogállam fekete napjai” – A forradalom 50. évfordulója
megvakult ember vagy a védekezésre már képtelen áldozatokkal szembeni további erőszak testesítette meg, de egy országgyűlési képviselő (a fideszes Révész Máriusz), illetve egy katolikus pap (Vértesaljai László jezsuita szerzetes) brutális bántalmazása is.13 Az események egyik fő felelősének tartott és a következő napokban tett cinikus kijelentéseivel a rendőri fellépés szimbólumává vált Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány határo zatlan időre elrendelte a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását. A nemzet főterét, a szabad politikai véleménynyilvánítás szimbolikusan is legfontosabb helyszínét kordonnal kerítették körbe, ami így egészen 2007 márciusáig14 teljesen megközelíthetetlenné vált. 15 A 2006. őszi eseményeket számos vizsgálat követte. Az Ignácz István dandártábornok, Pest megyei rendőrfő kapitány vezette testület a szeptember 18-ai,16 a Papp Károly dandártábornok által vezetett bizottság az október 23-ai rendőri fellépés kapcsán állapított meg komoly hiányosságokat.17 Gyurcsány Ferenc miniszter elnök Gönczöl Katalin kriminológust, miniszteri biztost kérte fel az események átfogó vizsgálatára. A Gönczöl vezette vizsgálóbizottság 2007. februári jelentése a felelősséget a tüntetők, a kormánypárti és ellenzéki politika és a rendőri vezetés között osztotta meg.18 Szintén ebben az időben készült el a Völgyesi Miklós nyugalma zott bíró és Morvai Krisztina jogász által vezetett Civil Jogász Bizottság jelentése, amely szélesebb kontextusba helyezve az őszi eseménysort határozottan a kormány és a rendőri vezetés felelősségét állapította meg. 19 A 2010-es kormányváltás után az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága albizottságot hozott létre „a 2002 és 2010 között, de különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértések” vizsgálatára. Az albizottságot Gulyás Gergely fideszes országgyű lési képviselő vezette. A testület akkori állami és rendőri vezetőket, illetve a fellépés áldozatává vált állampolgárokat egyaránt meghallgatott – a meghívást csupán Gyurcsány Ferenc és a korábbi titkosszolgálatokért felelős miniszter, Szilvásy György nem fogadta el. 20 A fenti dokumentumokra és vizsgálati anyagokra egyaránt támaszkodott Balsai István, „a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló” miniszterelnöki megbízott Balsai István (1947–2020) Édesapját 1956 után forradalmi tevékenysége miatt állásától megfosztották, rendőri felügyelet alatt állt, haláláig fizikai munkásként dolgozott. A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán segédlaboráns volt, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1972-ben szerzett jogi doktorátust. Az 1974-ben letett szakvizsgát követően ügyvédként tagja volt a Budapesti Ügyvédi Kamarának, munkahelye megszakítás nélkül a Budapest 21. sz. Ügyvédi Munkaközösség volt. 1988. szeptemberben lett a Magyar Demokrata Fórum tagja. 1989–1990 között az első Országos Választási Bizottság tagja volt. 1990–1994 között az Antall- és a Boross-kormány igazságügy-minisztereként dolgozott. 1994-ben és 1996–2003 között a párt elnökségének tagja volt. Az 1998-as, a 2002-es, a 2006-os és a 2010-es országgyűlési választáson Budapest 2. számú egyéni választókerületében szerzett egyéni mandátumot. 2000–2001 között a párt országos alelnöke volt. 2004-ben tagja volt a Dávid Ibolya pártelnök kritikusait tömörítő Lakitelek–munkacsoportnak, illetve az ebből kialakult Nemzeti Fórumnak. 2005-ben kizárták az MDF-ből. Ugyanebben az évben csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz. A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz színeiben indult és megtartotta egyéni mandátumát. A 2010-es választás után az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, valamint a 2006-os események kivizsgálásával foglalkozó miniszterelnöki megbízott lett. 2011-ben az Országgyűlés megválasztotta alkotmánybíróvá. 258 1984 1988 1986 1985 1989 1987 Változó idő, változó emlékezet