Házi Balázs et al. (szerk.): Változó idő, változó emlékezet. 1956 értékelésének átalakulása (Budapest, 2021)
1986. október 20. A magyar szabadságharcosok napja – Reagan elnök proklamációja
1986. október 20. A magyar szabadságharcosok napja Reagan elnök proklamációja 1986. október 20-án, a magyar forradalom és szabadságharc harmincadik évfordulójához közeledve Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke október 23-át a Magyar Szabadságharcosok Napjává nyilvánította. Október 23-ának a Magyar Szabadságharcosok Napjává nyilvánítását eredetileg ifjabb Donald Wayne Riegle michigani demokrata szenátor kezdeményezte az amerikai felsőház Igazságügyi Bizottságában, még 1986. augusztus 1-én (Michigan államban máig viszonylag jelentős magyar–amerikai közösség él.) Törvénnyé a szenátus és a kongresszus közös határozataként 1986. október 16-án vált, s ennek formai beteljesülését jelentette az elnöki proklamáció október 20-án. Az 5555. számú elnöki határozat szövege szerint: „A magyar emberek számos fejezetet írtak a szabadságért való küzdelemben, ám soha nem nemesebben annál, mint azt 1956-ban tették. Azon év október 23-án a magyarok, köztük ifjaikkal fellázadtak a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A szabadságharcosok, ahogy a hősiességük és idealizmusuk által lenyűgözött világ elnevezte őket, szinte puszta kézzel küzdöttek a rájuk nehezedő esélytelenségben, s hamarosan árulás és kegyetlen elnyomás áldozatai lettek. De mégis a remény és inspiráció gyertyáját gyújtották meg, melyet sosem lehet kioltani. 1956 magyar forradalma igazán az emberek forradalma volt, az emberekkel az emberekért. Indítékuk az emberiség univerzális vágyódása volt a szabad élet, vallásgyakorlás és munkavállalás iránt, s hogy saját sorsuk irányítói lehessenek. A magyar forradalom bizonyította a kommunizmus azon hazugságát, hogy az embereket képviseli, s ráeszméltette a világot, hogy még vannak bátor szívek, melyek kihívják az igazságtalanságot. [...] Tisztelegjünk 1956 magyar szabadságharcosai előtt a saját szabadságunk iránti megismételt elköteleződéssel, s folyamatos támogatással mindazok felé, akik ma az ő nyomukban járnak. Az 1956-os magyar hősök emlékére, s mindazokért, akik ma is küzdenek, a kongresszus és a szenátus 385-ös számú közös határozata alapján 1986. október 23-át a Magyar Szabadságharcosok Napjának jelölte, kérve s egyben felhatalmazva az elnököt, hogy ennek megfelelően nyilatkozatban deklarálja mindezt.” 1 A szimbólumokkal és politikai gesztusokkal a leggyakrabban jól sáfárkodó, nem kevéssé az elnök orátori képességeire támaszkodó – immár második – Reagan adminisztráció tehát harminc esztendővel a magyar forradalom kitörése után október 23-át National Hungarian Freedom Fighters Day-jé nyilvání totta. Miközben e lépés minimálisan is megkésettnek tekinthető (ideológiai szempontból mindenképpen), maga az aktus, sőt maga a formalizált szöveg sem választható el 1986 második felének saját valóságától, akár a magyar–amerikai kapcsolatok lokális, akár az USA globális szerepvállalását tekintjük. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok 1956 és 1961 között a mélypontjukon voltak, s a két ország kapcsolatainak normalizálására csak a kádári rezsim kiépülése és 164 1984 1988 1986 1985 1989 1987 Változó idő, változó emlékezet 1986