Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Fricz Tamás: Népi-urbánus ellentét ma
„Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva” Fricz Tamás Népi-urbánus ellentét ma Bevezető írásomban arra a kérdésre igyekszem választ találni, hogy a népi-urbánus vita 2016-ban még mindig befolyásolja-e politikai, közéleti és kulturális viszonyainkat, s ha igen, akkor ez hogyan hat demokráciánkra, nemzettudatunkra, közös gondjaink kezelésére. Jómagam egy, a témáról írt könyvemben72 1997-ben arra a megállapításra jutottam, hogy a népi-urbánus vita jelentős mértékben formálta a magyar politikai tagoltságot, a pártok közötti, sőt a kormányzat-ellenzék viszonyt is. Történt ez annál is inkább, mert a rendszerváltás folyamatában a két legerősebb párt a vitában „érintett” MDF és SZDSZ volt, közöttük dőlt el az első szabad választás kimenetele, az, hogy mely politikai tábor alakíthat kormányt. Az MDF a népi írók mozgalmából bontakozott ki, míg az SZDSZ a demokratikus ellenzékből, melynek meghatározó képviselői egyértelműen az urbánus gondolkodásmódot vallották magukénak. A népi-urbánus gyökerű, eredetileg kulturális ellentét ennek következtében a politikai megosztottság egyik meghatározó faktora lett, annál is inkább, hogy a népi eredetű oldal kormányra került, míg az urbánus vonulat ellenzékbe, sőt, a legerősebb ellenzéki párt lett az SZDSZ; így az ellentét a hatalomért való küzdelem szintjére emelődött. Ez az állapot 1994-től, az MSZP-SZDSZ koalíció megalakulásával, illetve a Fidesz konzervatív, jobboldali párttá válásával megváltozott. Ekkortól arról beszélhetünk, hogy a két baloldali párt immáron együtt vállalta fel az urbánusból ultraliberálissá vált szemléletet, relevánsán továbbra is az SZDSZ politikai elitjének és értelmiségének irányításával, amihez az MSZP és holdudvara inkább csak „csatlakozott” - másképpen fogalmazva tolerálta azt. A másik oldalon pedig a Fidesz (kiegészülve a KDNP-vei) a népi dimenzió helyett markánsan a nemzeti szempontokat állította előtérbe. Az urbánusból ultraliberálissá vált szemlélet jellemzője, hogy újra és újra olyan „civilizátorként” lép fel az adott ország közéletében, mint aki 72 Fricz Tamás: A népi-urbánus vita tegnap és ma. Politikatörténeti Füzetek VII. Budapest, Napvilág, 1997. 91
