Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"
„Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva” egyre világosabban, hogy mi van az országban, mégis azokkal kell egynek lennie, akik „odabenn táncolnak”. S a villa építését dirigáló mérnök rokon kertelés nélkül rá is mutat, fő okával együtt erre az idegbajra:63 „Én kővel dolgozom, ti szellemmel. - Mondja egy alkalommal az ásóra támaszkodó boldogtalan tulajdonosnak, nagy meleg markába fogva az úr keskenyebb kezét. - A kő jó anyag, legföllebb fejére esik az embernek, a szellem azonban csupa kényszerképzet, fóbia, látomás. Olyan rendes emberi dologból, mint egy családi ház, kínzókamrát tud csinálni. Az azonban, hogy visszajöttél ide, sőt, a szívedben sosem mentél el komolyan, azt bizonyítja, hogy a világ e ház nélkül s ami benne van, még nagyobb kínzókamra volna a számodra.” Az idézet apropóján szeretnék láttatni még néhány „vélhető párhuzamot” Horváth és az asszony, illetve Németh és Démusz Gabriella között. Mindkét pár tegező viszonyban állt egymással, legalábbis a regény - „De kedvesem, hiszen te is emlékszel rájuk - szólt rá Horváth” - és az író személyes megnyilvánulásai is erre engednek következtetni. A regénybeli asszony egyedül vezényli le az építkezést, éppen, mint az író felesége, Németh Ella: miután a sok gyerekkel egyre nehezebben kaptak lakást, eldöntötte, hogy saját otthonuk lesz. Kölcsönökből felépíttette a Törökvész úti házukat, amit férje sosem bocsátott meg neki,64 éppen úgy nem, ahogyan Horváth Endrének sem sikerült. „Nagy vendég és rokonbolond volt, s az úr viselkedése egyszerre sértette törzsi büszkeségét s vendéglátó nyájasságát. - Mondd meg mit akarsz? - Nem bírom ezt a pazarlást; én gyalog járok - nyöszörögte az úr. - Nem vagyok kíváncsi. Járhatnál autón, ha eszed van. Az Isten őrizett, hogy botrány nem tört ki. Itt hagyom a házat, ha rögtön be nem jössz. A vendégek úgyis tudják eddig, hogy mialatt ők utánad kérdezősködnek, te egy csavargóval trafikálsz. - A csavargóra az úr megmozdult: ez a sokszor kipróbált ostorcserdítés most is hatásos volt...” Németh sokszor érezte béklyónak Ella határozott személyiségét. 1947-ben ezt írta: „Most hámlott le rólam ifjúságom két tévedése. Az egyik az volt, hogy egy Démusz-lányból Németh Lászlónét; a másik, hogy a magyarságból európai nemzetet akartam csinálni. Mind a két kísérlet eleve reménytelen volt.” Volt, aki szerint a kötelességtudat tartotta őket össze, mások szerint valamilyen különösen erős érzelmi kötelék. Féja Géza kíméletlen megjegyzése szerint Németh egész életében „Ella combjai között” élt. Annyi feltétlenül igaz, hogy idős korában, amikor 64 Uo. Nyáry, 2012.49. 85
