Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"

A történelem útján

László hiába tiltakozik - családon belül s hiába tesz a Tanú 1936.1—II. (júniusban megjelenő) számának élére a feleségéhez írt, érzelmi értelemben fenyegető hangú verset, Új házra címmel. Többek között ezekkel a szavakkal: „Lásd végre be, hogy gondodnál erősebb Urunk az eszme s féken tartani,

E falak közé hiába börtönözted Azt aki övéiben és magában,

Az élet ős képét bontja ki S e talmi fényben bukott és hazátlan."

Ez a szituáció jellegzetes „lírai torokszorulás”, valóságos életbeli csapdahelyzet. ..55 A Tanú sírköve! Németh - akaratán kívül - a „bort iszik, vizet prédikál” kelepcéjébe esik. Csapdahelyzet, mert amikor a világválság miatt a nyomor általánossá vált az országban, Németh úgy döntött, neki is szegényen kell élnie: „ilyen nyomorult, pusztuló népnek írója csak szegénységben élhet,”56 Az élet pedig a feleségével karöltve - elveivel szöges ellentétben - egy rózsadombi villába „száműzte.” A Bűnnek Némethék családiház-építése közvetlen forrása ugyan, de nem saját élményeinek megörökítésére írta, hanem annak a problémának a kifejtéséért, hogy nem maradhat fönn az a társadalom, amelyben a különbek a versenyfeltételeket a maguk javára sem tudják elfogadni... Ha a dicséretes dolog dicstelen, sőt bűn, mert az osztókulcs hamis, akkor az a társadalom megbukott. Ezért az egyszerű tételért írta a regényt: „Az egész mű s minden alakja ettől a tételtől kapja megvilágosítását”57 - állítja Kocsis Rózsa. A Törökvész út 41. szám alatti villa tehát a Bűn forrása, ez a regény „eredeti helyszíne”. Tehát a regény megírásának személyes motívumait és a mű keletkezéstörténetét pontosan rekonstruálhatjuk,58 mégsem szabad teljes mértékig a Törökvész úti események alá vonni a regényt, mely az igazság kimondásának vágyából és a lappangó jobbak lelkiismeretének felrázásáért született. A Bűn ugyanis a harmincas évek lírájának jellegzetes metaforáival szólva, azt tárja elénk, milyennek tűnhetett

55 Monostori Imre: Kovács Lajos világa. Németh László Bűn című regényének értelmezéséről. Kortárs, 2005/3. http://www.kortarsonline.hu/regiweb/0503/monostori.htm (Utolsó letöltés: 2016. 01.22.)

56 Nyáry Krisztián: így szerettek ők. Budapest, Corvina, 2012. 49.

57 Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Budapest, Magvető, 1982. 188.

58 Monostori, 2005.

82