Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Szilcz Eszter: "Az író a társadalom lelkiismerete"
„Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva” melynek a folyóirat csupán konkretizálódása, csúcsteljesítménye.48 Az 1932 és 1937 között megjelenő egyszemélyes folyóiratában „az ember és szerep harmóniáját fogalmazza meg”.49 „Én ekkoriban már keresztül-kasul fiírtam a magyar irodalmat, s a kritikáról a tanulmányra tértem át. A történelmi kötelességérzet késztetett rá, hogy az új nemzedék problémáját megpendítsem” - emlékezik vissza Németh a tanulmányírói perspektívaváltásra és a nemzedékszervezői szerepvállalásra. A Tanú jelentőségét - a lapot támogató vagy éppen támadó vélemények ellenére - már a kortársak is elismerték. Németh László ugyanis - a Tanú 16 darab kiadott füzetében - eszmei irányultságát közvetíti olvasói felé, olyan meggyőződéssel, ahogy ez a magyar irodalomban azóta is keveseknek sikerült. A ’32-ben kiadott Tanú és a ’34-től megjelenő Válasz című folyóirat a népi írói mozgalom eszméinek egyre szélesebb rétegekhez való eljutását biztosította. 1936-tól egy új korszak vette kezdetét regényeiben, drámáiban. Habár, idea-emberei - mint a regényben Horváth Endre -, akik a társadalom életét jó irányba átformálni hivatott eszmék képviselői, rendszerint tragikus szereplők, bukott hősök. Szellemi energiáinak többségét utópisztikus elméleteinek megvalósítására szentelte, Don Quijoteként vívta szélmalomharcát a világgal szemben. „Érdemes itt megfeszíteni a lelket, akartatni az akaratot, amikor az eredményt úgysem a lélek és az akarat, hanem a helyzet és a hely szabja meg?" - teszi fel a kérdést Németh Érdemes-e? című, 1934-ben írt, sokáig kiadatlan tanulmányában. Érdemes-e? Kell! Mert, ahogy Babits írja, „vétkesek közt cinkos, aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér". Mert a társadalomkritika gyakorlati hatása legtöbbször nem a befektetett elmélet „tömegéből” fakad, hanem inkább a lényegi mondanivaló spontán érthetőségéből.50 Németh egy láthatatlan „mi lett, illetve lehetett volna ha...” szállal fonja körbe művét. Hasonlóan a rousseau-i elvekhez. „Mennyi bűntől, gyilkosságtól, nyomortól és abszurdumtól kímélte volna meg az emberi nemzetet az, 48 Grezsa Ferenc: Németh László Tanú korszaka. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. 11. 49 Tüskés Tibor: Pannóniái változatok. In: Németh Lászlóról - négy tételben. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó. 1977. 299. 50 Honneth, Alex: Társadalomkritika a normalizált értelmiségiek korszakában. In: Valóság, 2002/5. 119-124. http://valosagonline.hu/index.php ?oldal=cikk&cazon=363&lap=4 (Utolsó letöltés: 2016.02.02.) 79
