Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Egy erkölcsi és nemzeti alternatíva" Népi történetek - Juhász-Pintér Pál: A népi írói mozgalom és a szociográfia műfajának megjelenése Magyarországon
A történelem útján szociográfia kerül.15 * Fontos határkő volt a Huszadik Század című folyóirat, melynek munkatársai már nem ösztönösen és nem minden tudományos felkészültség nélkül fogtak szociográfiai munkákhoz. Tevékenységük sikerességének, hitelességének érdekében tanulmányozták a nyugat-európai országokban alkalmazott módszereket. A falu, a mezőgazdaság, a nagybirtok, az agrárnépesség problémáját a kutatás akkori színvonalának megfelelő tudományos módszerességgel fejtették ki. A Huszadik Század szerzőinek szociográfiai munkássága, az elért eredmények egy része hatott a későbbi falukutatásra. Veres Péter írja a Falusi krónikában, hogy e folyóirat munkatársai egy tárgyilagos, részletes és megbízható szociográfiát hagytak maguk után örökül. Lassan megjelentek e tevékenység intézményesült színterei. A Társadalomtudományi Társaságban hamar felvetődött a szociográfiai vizsgálatok szükségessége, a magyar társadalom megismerésének igénye. Ilyen munkálatok folytak a Galilei Körben is. A XX. század elején tartva feltétlenül meg kell említeni Jászi Oszkár nevét, aki egyik cikkében elsődleges célként jelölte meg, hogy Magyarországnak társadalmilag és politikailag fel kell zárkóznia Nyugat-Európához. Mielőtt az erre irányuló küzdelem megindulna, meg kell ismerni, fel kell fedezni az országot. Akarva-akaratlanul Jászi ezzel a kijelentésével a szociográfia létalapját bizonyította, annak lényegét ragadta meg. Jászinál a társadalomvizsgálat, a tudományos publicisztika azonban a politikai cselekvésnek csak előkészítője. Sosem jutott arra a gondolatra, mint néhány szociográfus a harmincas években, hogy a társadalomkutatás maga is politikai tett. „Egyre jobban éreztük, hogy ki kell dolgoznunk Magyarország anatómiáját és fiziológiáját, vagyis olyasmit, amely nem utópia, hanem élő valóság.,n6 Jászi szavai rávilágítanak arra, hogy a polgári radikálisok szemében a szociográfia a politikai cselekvésnek az előkészítője. Tisztában volt azzal, hogy a magyar politika valódi központi kérdése a parasztkérdés, a polgári radikalizmusnak azonban a faluval nem volt kapcsolata. Eljutottak ugyan a földosztás gondolatáig, ennek gyakorlati feltételeit azonban sohasem dolgozták ki. A falukutató mozgalommal - talán Jászi szavainak hatására is - megkezdődött az ország felfedezése. Ez a munka elsősorban a vidék felé fordulást 15 16 64 Tóth Pál Péter (Szerk.): Agrárszociológiai írások Magyarországon, 1900-1945. Budapest, Kossuth Kiadó, 1984. Némedi, 1985.22.
