Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"A ma realitása" Történetek napjainkból - Halmy Kund: A magyar biztonságpolitika mozgástere az ezredforduló táján
szándékrendszer az erősebb nemzetállami keretekben gondolkodó politikusok, civilek és gazdasági érdekcsoportok sajátja.) Nem lehet kérdés, hogy Magyarország és a magyar nép túlnyomó részének az utóbbi törekvés áll érdekében. Az ellenőrizetlenül beáramló közel-keleti, afrikai és ázsiai bevándorlók végzetes politikai és gazdasági helyzetbe sodorhatják az országot. Az európai és magyarországi népességszerkezetet megváltoztatja, az eredeti kulturális sokszínűséget - paradox módon - homogenizálja. Csak egyet lehet érteni az Európai Parlament magyar kereszténydemokrata képviselőjével, Hölvényi Györggyel: „Európát nem a jelképei teszik kereszténnyé, hanem a mögöttük létező hagyományai. Es a kisebbségek pont ennek a krisztusi hitből táplálkozó befogadó hagyománynak köszönhetik, hogy itt élhetnek. Korai tehát a keresztény Európát temetni - igaz, a XXI. századi keresztények valószínűleg kevesebben lesznek, ám annál tudatosabban élik majd meg a hitüket. Ami a többieket illeti, szerintem az a kérdés, hogy Európa föl tud-e nőni a ’68-as nemzedék máig elhúzódó kamaszlázadásából, vagy megmarad ebben a meghasonlott, szuicid állapotában. A muszlimoknak sem afféle semleges Európára van szükségük, hanem - még ha ezt nem mondanák is ki - arra a földrészre, amely keresztény alapon fogadja be őket. Es ha ezt a világot megpróbálnák lerombolni, akkor pont azt rombolnák le, amiért és aminek a jóvoltából idejöttek. ”327 / Éppen e jelenségek hatására fokozatosan előtérbe kerülhet a pragmatikus gondolkodás, legalábbis Közép-Európában, melynek országai szükségszerűen közös hajóba, ugyanazon evezősor mellé kerülhetnek. Az érdekek harmonizációja elkerülhetetlenné válik: a Baltikumtól Csehország nyugati határáig, Szlovéniától Bulgáriáig behatárolható az a hozzávetőleges négyszög, amelyben a benne élők sorsközösséget alkotnak. Ez meghatározza a rendszerváltás után kialakult kül- és biztonságpolitikai orientáció egyik fontos sarokpontját, a regionális szomszédságpolitika konstruktív alakítását. Ezeknek az országoknak lépésről lépésre félre kell tenniük történelmi gyökerű ellentéteiket, hiszen gazdaságpolitikai érdekeik, demográfiai hasonlatosságaik, a közös kultúra lehetővé teszi, sőt megköveteli „A ma realitása” 327 Szőnyi Szilárd: Merkelék döntöttek: fürdőruhát erőltetnek a muszlim lányokra! Heti Válasz, 2015. december 19. http://valasz.hu/vilag/merkelek-dontottek-furdoruhat-eroltetnek-a-muszlim-lanyokra-116640?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_ campaign=mandiner_kereszteny_201601 (Utolsó letöltés: 2015. 12.27.) 283
