Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Giday András: Az 1990 őszi benzináremelés háttere
A történelem útján b) Az általuk nem ismert terepen valakin ki kellett próbálni azt, meddig lehet elmenni - mekkora dózist lehet lenyomni az adott ország torkán úgy, hogy az még ne idézzen elő súlyos polgárháborút. c) Országunkat arra predesztinálták, hogy a termelő és kereskedelmi vagyon értékesebb részeit gyorsan felvásárolják a nyugati cégek. Ilyet akkor lehet igazán elérni, ha a devizaszűke egyfajta fojtófogást szorít az ország torkára. d) Sértődöttség. Az IMF-delegáció már 1989 szeptemberében nagyon kemény feltételeket akart diktálni az ország számára. A Németh-kormányt ebből a szorításból kimentette akkor a Közös Piac. Jacques Delors egy 2 milliárd dolláros gyors likviditási injekciót adott Magyarországnak - így az IMF diktátumai és nagyon radikális intézkedés nélkül a követező fél évet „meg lehetett úszni”. Akkoriban a Pénzügyminisztériumban dolgozva emlékszem, hogy a Delors-döntést követő napokban az épp itt tartózkodó IMF-delegáció tagjai a PM folyosóin olyan falfehér arccal jártak, hogy - látván őket - párszor gondolkodtam, nem kellene-e rögvest kihívni a mentőt hozzájuk. e) Csaba László egy olyan lehetséges magyarázatot vázol fel, hogy ekkortájt volt olyan felfogás a nyugati intézményekben, hogy a piacgazdaságra való átállás a volt szocialista országokban 2-3 év alatt egyszeriben meg fog történni, és azt követően a Nyugaton megszokott normákkal már irányítható, befolyásolható lesz mindegyik rendszerváltó ország gazdasága. Ha ez a helyzet, akkor például a nemzetközi pénzügyi intézményeknek nem kell bíbelődniük az egyes országok sajátosságaival, mert az általuk 30 éve adagolt receptek előbb-utóbb univerzálisan alkalmazhatókká válnak itt is.253 A fenti öt lehetséges magyarázat mellett érdemes felhívni a figyelmet két tényezőre: azért (is) voltak ilyen súlyosak a hatások, mert az adott helyzetben a magyar pénzügypolitika nem adott kiutat. Jelentős forint-leértékelésre nem került sor, és az importliberalizációval igen rövid idő alatt megnyitották a nyugati határainkat a nyugati áruk előtt - úgy, hogy a másik féltől cserébe ekkor semmi hasonlót nem kaptak. Mindennek meg is lett az eredménye. Nemcsak 1990 őszén volt krízis, hanem az ország „belefutott” 1993-1994- ben az erősen romló fizetési mérlegbe, és ezt követően a Bokros-csomagba. Másrészt az IMF-en belül az amerikaiak mellett mindig is a franciák voltak 253 Csaba, 1995. 124. 238
