Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Tóth Károly: A rendszerváltás és a konstruktív bizalmatlansági "önindítvány"
A történelem útján „őrködni az államszervezet demokratikus működése felett”, és ne essen áldozatul az ő kikerülésére irányuló politikai „játékoknak”. Könnyen lehet, hogy egy ilyen szabály nagyobb megfontolásra intené a kormányalakítási eljárás politikai érintettjeit, és nem ismétlődne meg az a szánalmas „casting”, amelynek során miniszterelnök-jelöltet kerestek 2009 elején... Ami pedig az említett esetben a szavazás eredményét illeti: „Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizalmatlansági indítványról történő határozathozatal következik. Felhívom figyelmüket, hogy az indítvány elfogadásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 193 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Kérdezem tehát önöket, elfogadják-e »A miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezéséről és az új miniszterelnök megválasztásáról« címmel benyújtott H/9376. számú bizalmatlansági indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta.” Hozzá kell tennünk, hogy Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) is változatlanul hagyta a bizalmatlansággal kapcsolatos szabályokat, az említett eset (a konstruktív bizalmatlansági „önindítványozás”) tehát potenciálisan később is bármikor előfordulhat. Ez a fölvetés természetesen nem az aktuális politikai helyzettől függően jelenthet problémát, hanem főképpen az okozhat alkotmányjogi aggályt, ha a politikai törekvések a köztársasági elnök alaptörvényben rögzített funkcióinak kikerülésére, gyakorlásának akadályozására irányulnak. 230
