Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Szekér Nóra: "Dunának, Oltnak egy a hangja"
A történelem útján hangulatát, annak a néhány reményekkel teli napnak az emelkedettségét eleveníti meg. Mikor erről beszélgettünk, eszembe jutott, hogy nekem is van egy meghatározó élményem. Az 1988. június 27-i nagy Erdély-tüntetés és ehhez is kötődik egy ének: a Székely Himnusz. „Ki tudja merre, merre visz a végzet / Göröngyös úton, sötét éjjelen..Г - hangzott több tízezer ember torkából az a dal, amit soha előtte ennyien nem énekeltek együtt. A Székely Himnusz számomra mai napig azt a sok ezer emberrel közösen átélt emelkedettséget és reményekkel teli hangulatot idézi meg. A rendszerváltozás személyes élményekhez kötődő története számomra itt kezdődött. Ezért is gondoltam úgy, hogy e tüntetés történetéről írt tanulmánnyal szeretném köszönteni Bíró Zoltánt születésnapján, aki már akkor benne volt az események forgatagában, és ebben a demonstrációban is, mint az egyik fő szervező. Nicolae Ceau§escu román államfő és a Román Kommunista Párt főtitkára hatalomra kerülése óta nagy hangsúlyt helyezett az erőszakos iparosításra és nagy múltú nemzetiségi területek felszámolására. Az 1972-es területrendezési tervekben már nyíltan megfogalmazódott, hogy az elmaradottnak minősített falusias településhálózatot fel kell számolni. A romániai területrendezés legnagyobb felháborodást kiváltó terveit Ceau§escu 1988. április 29-én jelentette be. A „településrendezési és -szisztematizálási program” keretei között Románia tizenháromezer falva közül 7-8 ezret terveztek megsemmisíteni, helyettük agráripari centrumokat hoztak volna létre. A terv különösen hátrányosan érintette Románia nemzetiségeit, köztük kiemelkedően az erdélyi magyarságot. A magyarlakta falvak többsége nem érte el az életképesnek nyilvánított két-háromezer főnyi alsó határt, emellett a magyarlakta városok történelmi központjainak lerombolása is a településrendezési program része volt. Az erdélyi magyar falvak átrendezése a magyarság etnikai egységének végső megszüntetését jelentette volna. A terv, amely súlyosan sértett minden nemzetközi egységokmányt és józan emberi érzést, hatalmas felháborodást váltott ki a román ellenzék körében, Magyarországon és külföldön egyaránt.187 187 Katona András-Kiszelly Zoltán-Salamon Konrád-Zachar Péter Krisztián: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013). Lakitelek, Antológia Kiadó, 2014. 64-65.; Haza, haladás, rombolás, tánc. Múlt-kor, 2003. 05. 05. http:// mult-kor.hu/cikk.php?id=452&pldx=4 (Utolsó letöltés: 2016. 02. 02.); Novák Csaba Zoltán: A területrendezés kezdetei Romániában. Transindex, 2012. 02. 11. http://itthon. transindex.ro/?cikk= 16559 (Utolsó letöltés: 2016. 02.02). 204
