Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
"Volt egy időszak…" Történetek a rendszerváltás korszakából - Bene Béla: Három ügynök egy személyben
„Volt egy időszak..- nyilvánosabbá kell válnia ebben az esetben, mert csak így kerülhetők el a konspirációs hibák. Barátom esetében már korábban is »előfordultak« ilyen hibák. Ebből levonva a szükséges konzekvenciákat kijelentette, hogy nem látja reálisnak az anonim módszert:173 teljes embert igénylő, jól tájékoztatott, partnerként is számításba vehető bekapcsolódást javasolja. A hagyományos, titkos, túl-konspirált részvételt nem tartja célravezetőnek.” Önmagáért beszél ez a búcsúbeszédnek szánt fejtegetés. Végső kétségbeesésében bevallja, hogy elviselhetetlen lenne számára a leleplezés és a kiközösítés. Nem fogja fel ésszel, hogy milyen groteszk és szánalmas ez a fajta „tanácsadása”. Feltételezhetően elméje felmondta az önkontrollt. „Ipoly” hadilábon áll a helyesírással, a „j” és az „ly”, a kis- és nagybetűk helyes használatával. Szinte következetesen nagybetűvel írja a nyelvek és népek megjelölését. Például Pikó Mózesről írja:174 „Mivel beszél, ír, Olasz, Orosz, Angol, Német és Francia nyelven..!'. Általában nagybetűvel írja a számára újnak tűnő, főleg idegen hangzású szavakat, mint az előbb idézett jelentésben: „Ortodox világi szerzetes”, vagy kicsit lejjebb: „együtt él a régi Paróchus utódaival”. Az Iványi családról szóló jelentéseiben következetesen nagybetűvel írja: „.. Methodis-ta lelkész", „.. Methodista pap család' stb. Ugyanígy van az újkeletű fogalmakkal is. Bár az ellenzéki mozgalomban már jól ismert a „szamizdat” szó, de „Ipoly”, hogy mutassa tartójának tájékozottságát és beépülését az Iványi Péterrel kialakult kapcsolatkörbe, a mellékelt módon írja (5. ábra), amit akkor még a gépelt leiratban is átvesznek. Később már tudja a „Szerv”, hogy milyen a megnevezés helyesírása függetlenül, hogy „Ipoly” marad a szótagolt formánál. t< 5. ábra /2 ( Z tfítf Ákombákom-szerű betűi, a szókezdő nagybetűk helyett nagyított kisbetűk használata, szövegtagolási és szótagolási nehézségekre utaló hibák, és ezek firkálás-szerű javítása, mind olyan jelenségek, amelyek azt mutatják, hogy komoly idegi erőfeszítést tesz a valós probléma leplezésére. Az írás előrehaladásával betűalakításra fordítja a figyelmét, aminek következtében már egy oldal után is kifárad. Egyre több javítást tesz, és olykor értelmetlen szöveget is ír. 173 Ezen a részen kb. egy sornyi szöveg fedőfestékkel lett bevonva. 174 ÁBTL-3.1.2. М-42089/1,68. 195
