Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)

Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - M. Kiss Sándor: Rendszervált (?), rendszerváltozás (?), rendszerváltoztatás (?)

A történelem útján diktatúra hívei fejükre hamut szórva alázatosan törődtek bele az események­be, hatalmuk szétfoszlásába? Saulusokból Paulusok lettek?) Apropó demokrácia! Apropó diktatúra! Mi is a demokrácia? Fordítsuk le az egyszer már leírt meghatározást magyar nyelvre! A demokrácia olyan népuralom, amelyben a hatalmat formailag valamely osztály gyakorolja vá­lasztott képviselőin keresztül, a társadalom legőszintébb örömére. Ha elfogy az öröm, s következik egy újabb választás - 1994 - más örül, s az ő meg­bízottai uralkodnak a nép legnagyobb örömére. Beleértve természetesen a nagy egészbe a diktatúra volt híveit is, akik közben demokraták lettek. (Lásd: 1994-1998 illetve 2002-2010.) De ha már demokraták lettek, mik voltak annak előtte? Ezek szerint a békés átmenetet a diktatúrából a demokráciába többek között az jelenti, hogy a diktatúra korábbi fenntartója a továbbiakban a demokrácia építésén fára­dozik. A polgári demokrácia szabályai szerint. (Lásd még: mimikri, esetleg leguán, lusztráció.) És még egy fontos jellemző: a polgári demokráciában formálisan a dol­gozóknak is vannak jogai, a népi demokráciában (a proletárdiktatúra fedőne­ve), a „másik típusú” jogállamban az államhatalmat a nép képviseli a kom­munisták irányításával. Igazán szabad tehát az lehet, aki tudja, hogy ki az ő ügyének igazi letéteményese, mert ha nem, akkor bizony ellenség. Népe és önmaga meggondolatlan vagy tudatos ellensége. És a diktatúra? „Valakinek vagy valamely társadalmi osztálynak erő­szakra támaszkodó korlátlan uralma illetve az ilyen politikai rendszer. A proletáriátus diktatúrája proletárdiktatúra Г (így már érthető, hogy a népi demokrácia a marxista-leninista-sztálinista eszmetan szerint a proletárdik­tatúra előszobája.) Mégiscsak igazam lehetett hajdani tanár koromban, amikor évtizedeken keresztül azt tanítottam némi érezhető malíciával, hogy mind a demokrá­cia, mind a diktatúra uralkodástechnika, amelyet a használt eszközök közötti különbség választ el egymástól. Az egyik eszköztárának jellemzője a békés hatalomgyakorlás, a másiké az erőszak. (Elvileg.) Persze van népi és polgári demokrácia, illetve fasiszta és bolsevik dik­tatúra. Az egyik jó, a másik rossz. A népi demokrácia jó, a polgári rossz. A bolsevik diktatúra jó, a fasiszta meg rossz. (Ostoba vagy népellenes, aki ezt nem érti.) Mi történt tehát - és mikor - Magyarországon? Rendszerváltás, rend­szerváltozás , rendszerváltoztatás ? 150

Next

/
Thumbnails
Contents