Nagymihály Zoltán (szerk.): A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára (Lakitelek, 2020)
Visszapillantás egy átmenetre. Gondolatok a rendszerváltásról - Simon János: Magántöprengések leírva
Visszapillantás egy átmenetre két igazán aktív csoporttípust tudunk elkülöníteni egymástól: az egyik az űn. szabadon lebegő értelmiség,82 a másik az ún.prekárius értelmiség.83 A „szabadon lebegő értelmiség” kategóriáját az első világháború utáni években írták le először, majd a fogalom egyre markánsabb szerephez jutott. Általában olyan nagy tudású, de gyökértelen és kritikus csoportot értettek rajta, amelynek szubjektív léte miatt kell a forradalom, még akkor is, ha nincs forradalmi helyzet. A forradalom mentalitásbeli kérdés volt, neki önmagának, habitusának kellett, nem pedig a társadalom többségének. Ez a karakter a második világháború után jutott nagyobb térhez, és élvezett nagyobb támogatást, különösen a hatvanas évek protest mozgalmainak idején.84 A diáktüntetések bukásával egyre inkább átadta helyét más típusú társadalmi erőknek. A „szabadon lebegő értelmiség” nem tűnt el végleg - amit az Occupacy mozgalom újabb lendülete is jelzett -, hiszen az életérzés és a csoport némileg megváltozott formában máig fennmaradt, viszont közben átvették a vezető szerepet a prekáriusok.85 Kik is azok a prekáriusok? Az ezredforduló óta mind gyakrabban használjuk ezt a kifejezést. A prekárius a posztindusztriális társadalomban majdnem azt jelenti, amit az ipari társadalomban a proletariátus.86 A prekáriusok olyan munkavállalók, akik életüket képtelenek tartós biztonságban hosszabb távra szervezni, mert a globalizmus mindennapos bizonytalanságban tartja őket, mind szakmájuk, mind a magánéletük területén.87 Vannak közöttük részmunkaidősök, szerződésesek, ösztöndíjasok, bérmunkások, kisegítő munkások és egyéb, időtartalmában korlátozott vagy kiszámíthatatlan idejű foglalkoztatottak. A prekárius munkavállalók nemcsak pályájukban 82 Mannheim, Karl: Ideologie und Utopie. Bonn, 1929. 83 Beck, Ulrich: World at Risk. Cambridge, Polity Press, 2009. 84 Riesman, David: A magányos tömeg. Ford.: Szelényi Iván. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. 85 Kraushaar, Wolfgang: Diplomások lázadása. Az arab tavasztól az Occupy-mozgalomig. Budapest, Napvilág, 2014. 86 Oudenampsen, Merijn-Sullivan, Gavin: Precarity and NIEuropean identity. An interview with Alex Foti. MUTE, 2004. 10. 06. http://www.metamute.org/editorial/articles/ precarity-and-neuropean-identity-interview-alex-foti-chainworkers. (Utolsó letöltés: 2016.02. 17.) Idézi: Kraushaar, 2014. 199. 87 Artus, Ingrid: Prekäre Interessenvertretung. Ein deutsch-französischer Vergleich der Beschäftigtenrepräsentation im niedrig entlohnten Dienstleistungsbereich. Industrielle Beziehungen, 2007/1, 5-29.; Burchard, Amory: Wissenschaftler im Prekariat. Der Tagesspiegel, 2011. 12. 11. 123
