Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. január 24. Az Országgyűlésben megalakul a független képviselők csoportja
г ......I 7 Az Országgyűlésben megalakul a független képviselők csoportja Magyarország szavazópolgárai az 1947-es kékcédulás választások után már csak a Magyar Függetlenségi Népfront, majd a Hazafias Népfront listájára szavazhattak. Ez természetesen mindig a Népfront listájának majd' 100 %-os győzelmét jelentette. Ezen a közel negyven évig működő rendszeren az első változtatást az 1983-ban megalkotott választójogi törvény jelentette, mely kötelező jelleggel vezette be a többes jelölést. Ennek kipróbálására az első alkalmat az 1985-ös országgyűlési választások jelentették. Ekkor a 288 MSZMP tag mellett 98 fő pártonkívüli képviselő is bejutott az Országgyűlésbe, s a többes jelölésnek köszönhetően közöttük 40 spontán, vagyis a választók által a jelölőgyűléseken javasolt képviselő is helyet foglalhatott.1 1988-ban Kádár János főtitkári tisztségből való leváltását követően az Országgyűlés működése is felélénkült, nőtt az ülésnapok és az elfogadott törvények száma. Megváltoztatták a házszabályt is, melynek révén lehetőség nyílt az interpellációkra, s arra is, hogy azt a parlament ne fogadja el, valamint a törvényjavaslatok esetében ekkortól már éles viták folyhattak és ellenszavazatok is jellemzővé váltak. Aktívabbá vált a bizottságok működése és élénk viták kísérték a plenáris tanácskozásokat is, melyhez Király Zoltán felszólalásai és interpellációi is hozzájárultak. melyet Korom Mihály terjesztett elő: „Miként az országygyűlés októberi ülésén jeleztük, bizottságunk javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő, különböző parlamenti csoportosulások, más szóval frakciók alakításának lehetővé tételére. Az előzetes viták során általános egyetértéssel találkoztunk e tárgyban. [...] Megalakulhat több közös érdeklődésű csoport vagy klub, nevezzük ahogy akarjuk, abból a célból, hogy azok elősegítsék az azonos érdekek felszínre hozatalát, azok konzultálását, a hasonló nézetek összehangolását és képviseletét is. Ennek az önszerveződés körében kellene maradni. E csoportok tevékenysége tartalmasabbá teheti az országgyűlés munkáját."2 Ennek következtében még aznap rögtön új képviselői csoportok kezdtek szerveződni. 1989. január 11-én elsőként Técsy László tett bejelentést a parlamenti agrárszektor megalakításáról, melyet később hasonló módon különböző ágazati csoportok megalakítása követett. A szakmai alapon és az egyes ágazati érdekek képviseletéért megalakult csoportok mellett a legnagyobb jelentősége a független képviselők csoportja létrejöttének volt, mivel ez politikai alapon szerveződött. Megalakulásukat eredetileg 1989. január 11-én tervezték, de a parlamenti ülésnap elhúzódása miatt Benjámin Judit csak azt jelenthette be, hogy az alakuló ülésre január 24-én kerül majd sor.3 Alapvető és jelentős változásokat az országgyűlés ügyrendjének 1989. január 11 -ei módosítása generált, A január 24-én megtartott alakuló ülésre meghívtak minden olyan országgyűlési képviselőt, összesen 97
