Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. június 27. Tüntetés az erdélyi falurombolás ellen
1985 198 1987 Csurka István (1934-2012) Szülei 1929-ben települtek át Romániából Magyarországra, elemi iskoláit Budapesten és Nagyváradon, a középiskolát Békésen végezte. Az érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. Az 1956-os forradalom idején a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ezértfél évre Kistarcsára internálták. Adiploma megszerzését követően szabadfoglalkozású író lett, végzettségének megfelelő munkát azonban nem kaphatott. Az 1954-től folyamatosan jelentek meg művei. 1973-tól, 13 éven át, a Magyar Nemzet tárcaírója volt, majd 1988-tól az akkor induló Hitel szerkesztőségének lett a tagja. 1981-ben a Magyar írók Szövetségének elnökségi tagjává választották. Szervezőként részt vett és előadást tartott a monori és az 1987-es lakiteleki találkozón, az előbbin elmondott beszéde és annak külföldi megjelenése miatt szilenciummal sújtották Az MDF alapító-szervezője, elnökségi tagja, később alelnöke. 1989-től a Magyar Fórum főszerkesztője, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint a Magyar Fórum Kft. ügyvezető elnöke. 1988-ban a Hősök terén megtartott falurombolás elleni tüntetés egyik szervezője, nagy hatású beszédét Bubik István színművész olvasta fel. 1990-től az országgyűlés tagja, először az MDF képviselőjeként, de a kormányt kritizáló megnyilvánulásai és párton belüli szervezkedése miatt 1993-ban kizárták a szervezetből. Ekkor alapította meg a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek haláláig elnöke, 1998-2002 között országgyűlési képviselője és frakcióvezetője volt. Irodalmi munkásságának elismeréseként kétszer kapott József Attila-díjat. megalakulásukat követően, 1987. december 27-én az MDF alapítói levelet küldtek Románia budapesti nagykövetének, melyben a román (állami) rádió és televízió anyanyelvi műsorainak tervezett beszüntetése ellen emelték fel szavukat.4 A mozgalom alapítói és szimpatizánsai nem csupán a szülőföldről való elvándorlást kiváltó jogtalanságok feltárására és a hazai és nemzetközi közvéleménnyel történő megismertetésére törekedtek, hanem a hazánkba érkező magyarajkú menekültek segélyezésére is jelentős erőket mozgósítottak. Az MDF egyik alapítója, Joó Rudolf szociológus professzor koordinálásával kiterjedt feltáró munka vette kezdetét, melynek eredményeképp 130 oldalas jelentés született az erdélyi magyarság helyzetéről, valamint az ott élő kisebbségek életkörülményeiről.5 1988. január 29-én jött létre a Romániából érkező menekültek támogatására a Menedék Bizottság, ami a demokratikus ellenzékhez és az 1979-ben szerveződő Szegényeket Támogató Alap (SZETA) köréhez kapcsolódott. 1988 januárjában vezető magyarországi értelmiségiek aláírásával egy, a román népnek címzett levelet fogalmaztak meg, melyben együttérzésüket fejezték ki a kommunista diktatúra okozta szenvedések miatt. A levelet 420-an írták alá, többek között Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Kiss Gy. Csaba, Für Lajos, Bíró Zoltán és Vásárhelyi Miklós. A magyarországi ellenzéki mozgalmak, akkori nevükön alternatív szervezetek részéről széles társadalmi bázison nyugvó tiltakozás terve fogalmazódott meg. Először 1988. május 16-án a Magyar Demokrata Fórum Jurta Színházban tartott Nyilvánosság című fórumán hangzott el, hogy május 30-ára nagyszabású tiltakozó demonstrációt szerveznek a román nagykövetség budapesti épülete elé. A tüntetés menetéről és időpontjáról május végén született döntés, majd ezt követően számos szervezet 65
