Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1988. június 27. Tüntetés az erdélyi falurombolás ellen
A rendszerváltás mérföldkövei 1988. június 27. Tüntetés az erdélyi falurombolás ellen 1988. június 27-én békés demonstrációra került sor az erdélyi magyar falvak lerombolásának terve ellen a budapesti román nagykövetség előtt. Az előzetesen vártnál nagyobb tömeg, mintegy 80 000 - 100 000 fő érkezett a rendezvényre a fővárosból és a vidéki Magyarországról.1 A résztvevők jelenlétükkel kívánták kifejezni szolidaritásukat a romániai magyarság mellett, és egyben tiltakozásukat Nicolae Ceausescu román kommunista államfő kisebbségellenes politikája ellen. A rendszerváltozáshoz vezető politikai események sorában eme precedens értékű demonstráció igen fontosnak bizonyult: megmutatta a magyar társadalom közéleti aktivitását, amivel egyértelmű üzenetet küldött a Kádár-rendszer irányítói felé. Az Erdély-tüntetés a rendszerváltozáshoz vezető társadalmi-politikai folyamatok egyik fontos mérföldkövévé vált, hiszen 1956 októbere óta nem kerülhetett sor Magyarországon többezres tömeg részvételével lezajlott demonstrációra. Ceausescu 1988. április 29-én bejelentette, hogy az általa elmaradottnak ítélt, falusias településhálózatot fel kell számolni. A „Településrendezési és Szisztematizálási Program" keretében Románia 13 ezer falva közül 7-8 ezret terveztek megsemmisíteni, és helyettük agráripari centrumokat létrehozni.2 A terv hátrányosan érintette volna az akkori Romániában élő nemzetiségeket (például a szászokat és a szerbeket), de különösen az erdélyi magyarságot. A magyarlakta falvak többségének lakossága ugyanis eleve nem érte 64 el az „életképesnek" nyilvánított, két-háromezer főben 1979 1980 1981 1982 1983 1984 meghatározott alsó határt. A program részeként a román kommunista vezetés kimondottan a magyarlakta városok történelmi központjainak lerombolását tűzte ki céljául. Az 1987 szeptemberében Lakiteleken megalakult Magyar Demokrata Fórum (MDF) nyilatkozatában a „magyar etnikum példátlan széttagoltságára"3 hívta fel a közvélemény figyelmét. Az 1989 tavaszáig mozgalmi jelleget öltő és a nyilvános párbeszéd szükségességét hirdető MDF tehát feladatának tekintette a kisebbségben élő magyarság életkörülményeinek jobbításáért és szülőföldön való megmaradásáért való aktív fellépést. Már három hónappal I Tömeg a Millenniumi emlékmű központi eleme talapzatán. Forrás: Fortepan / Várhelyi Iván adományozó, 74144.
