Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)

1990. október 25-28. Taxisblokád

Légifotó a Budaörsi út és az M1-M7 bevezető szakaszáról a taxisblokád idején, 1990. október 26-án. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán adományozó, 138536.

mérnie, hogy a rosszul kommunikált áremelések és a rendszerváltás alakulásában való csalódottság miatt is a társadalom jelentős része szolidáris volt a demonstrálókkal. Horváth Balázs délutáni kormányülésen kiadott Rend vagy káosz című nyilatkozata már elutasította mindenféle erőszak alkalmazását, egyben megindokolta az áremelést és annak kommunikációját.10

Az ellenzéki pártok eltérő súllyal álltak ki a blokád mellett. Az SZDSZ első nyilatkozatában felszólította szervezeteit a „békés tiltakozó mozgalom" támogatására, hozzátéve: „az országnak haladéktalanul felkészült, a

lakosság bizalmát megszerezni képes kormányra lenne szüksége". Kis János elnök „bűnös hibának" nevezte az „erőszakkal való fenyegetőzést", egyben közölte: „a kormány voltaképpen politikailag megbukott". Pető Iván frakcióvezető két megoldási lehetőséget látott: az áremelés visszavonását vagy a kormány átalakítását (esetleg egy új kabinet felállítását).11 A FIDESZ is bírálta a kormány politikáját, megértéséről biztosította a tiltakozókat, ugyanakkor azok megértésére is felszólított, akiknek kellemetlenséget okoz a blokád.12 (Orbán Viktor a megállapodás megkötése után, az Országházban azt mondta: a kormány „hazudott", de az ellenzéknek is

269