Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1990. szeptember 30. Az önkormányzati választások első fordulója
J_L ■\-1985 1986 1987-h 1988 1989 1990. szeptember 30. Az önkormányzati választások első fordulója 1990 őszén önkormányzati választások zajlottak hazánkban, amelyek több aspektusból is rendhagyónak számítanak a magyar politikatörténetben. A szocializmus évtizedei után ez volt az első szabad helyhatósági választás, amely egyúttal megszüntette az addigi tanácsi struktúrát. A rendszerváltozás utáni önkormányzati választások közül pedig ez volt az egyetlen, ahol két fordulóban dőlt el a mandátumok sorsa. Az egypárti hatalmi berendezkedésnek az 1990 tavaszán megrendezett országgyűlési választások vetettek véget. Ezt követően egyértelmű volt, hogy helyi szinten is demokratikus úton történő választásoknak kell következnie. Magának az önkormányzatiságnak az eszméje az ellenzéki szervezetek részéről már a kezdetekben felmerült. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-ai Alapítólevele például így fogalmaz: „A magyar demokrácia alapját a helyi önkormányzatokra és a társadalom autonóm szervezeteire, mozgalmaira épülő parlamentarizmus adja." A helyi közigazgatás önkormányzati alapon történő átszervezésének ügye mind az Ellenzéki Kerekasztal, mind a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon előkerült.1 Az alkotmánynak 1989-es konszenzusos módosítása magát a tanácsi rendszert nem szüntette meg, de annyit deklarált, miszerint „a tanács tagjait négyévi időtartamra választják" és az önkormányzatiság eszméje is megjelent azzal, hogy „a tanács képviseli a lakosság érdekeit, működési területén a lakosság önkormányzati szerve."2 Az országgyűlési választásokon a rendszerváltó pártok programjai mind tartalmazták a tanácsrendszert felváltó, önállósággal bíró, helyi önkormányzatok létrehozását. Mindennek megvalósításához először meg kellett teremteni a megfelelő jogszabályi környezetet, amely az első szabadon választott Országgyűlés feladata lett. Antall József miniszterelnök 1990. május 22-én a kormány programjának beterjesztésekor jelezte azt is, „ennek az esztendőnek, ezeknek a hónapoknak egyik legfontosabb törvényhozási feladata az önkormányzati törvény megalkotása és a helyhatósági választások megtartása".3 Többek között azért is volt ez sürgető, mert a még hatályos jogszabályok4 alapján esedékessé váltak a választások, mivel a tanácsok mandátuma 1990. június 8-án járt le.5 A szűkös határidő miatt az Országgyűlés május 24-ei ülésén törvényt hozott a tanácsok lejáró megbízatásának meghosszabbításáról 1990. szeptember 23-áig, azzal a megszorítással, hogy „a tanács és a végrehajtó bizottság csak nyilvános ülést tarthat. Erről az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok helyi szervezeteinek vezetőit az ülések előkészítésére vonatkozó szabályok szerint értesíteni kell."6 Ennek fényében eredetileg a választások időpontját 1990. szeptember 23-ára tűzték ki, amelyet viszont végül Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök - a július 29-én az elnökválasztás módjáról megtartott népszavazás miatt - szeptember 30-ára módosított.7 1990 nyarán tehát megkezdődött az önkormányzati törvénycsomag elkészítésének munkája, amely a „helyi rendszerváltást" volt hivatott biztosítani. Első lépésben a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi LXIII. törvény született 257
