Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1990. május 3. Göncz Árpád megbízza Antal Józsefet a kormányalakítással
185 I-586 1987 Antall József (1932-1993) A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1950-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult magyar nyelv és irodalom, történelem és levéltár szakokon, később könyvtárosi és muzeológusi diplomát, majd doktori címet szerzett. 1954-től rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban és a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, 1956-tól az Eötvös József Gimnáziumban, 1957-től a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított. A forradalom idején a gimnázium forradalmi bizottságának élén állt, részt vállalt a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében, így a volt székház visszafoglalásában is. Emiatt többször őrizetbe vették, 1959-ben eltiltották a pedagógusi pályától és a publikálási lehetőséget is megvonták tőle. Rövid könyvtárosi állás után, 1964-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár tudományos kutatójaként, 1974-től főigazgatóként dolgozott. Munkássága és külföldi előadásai révén (NSZK, Svájc) komoly nemzetközi szakmai elismertségnek örvendett. 1988 elején kapcsolódott be az ellenzéki mozgalomba, Csoóri Sándor hívására részt vett az MDF előadásain, jelen volt a szervezet hivatalos megalakulásánál. 1988-tól aktívan dolgozott a Kovács Béla Társaságban az FKgP újjászervezésén, melynek pártfőtitkári posztját nem vállalta. Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon az MDF egyik fődelegáltja, az 1/1-es alkotmánymódosítást előkészítő bizottság tagja. 1989. október 21-én őt választották meg az MDF elnökévé, az MDF győzelmét követően az Országgyűlés 1990. május 23-án 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodás mellett megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé. Az FKgP-vel és a KDNP-vel koalíciót, majd az ország kormányozhatósága érdekében az SZDSZ- szel paktumot kötött. Miniszterelnöksége alatt Magyarország elszakadt a volt szocialista kötelékektől (megszűnt a KGST, felbomlott a Varsói Szerződés, a Vörös Hadsereg kivonult az országból) és komoly diplomáciai erőfeszítésekkel megkezdte az euro-atlanti csatlakozást, miközben a kormánypárt nemzetközi pártcsaládok tagjává vált (EDU, IDU, EUCD - az EDU alelnöke 1990-től maga Antall József). jellegében. Antall József a tárgyalások lezárulta után, május 16-án, a parlamentben ismertette leendő kormánya tagjainak névsorát. A testületben 8 MDF-es, 4 kisgazda, 1 kereszténydemokrata és 3 pártonkívüli politikus kapott helyet. Pénzügyminiszter lett Rabár Ferenc (független), külügyminiszter Jeszenszky Géza (MDF), belügyminiszter Horváth Balázs (MDF), honvédelmi miniszter Für Lajos (MDF), igazságügyi miniszter Balsai István (MDF), a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Kádár Béla (független), ipari és kereskedelmi miniszter Bőd Péter Ákos (MDF), mezőgazdasági miniszter Nagy Ferenc József (FKgP), művelődés- és közoktatásügyi miniszter Andrásfalvy Bertalan (MDF), népjóléti miniszter Surján László (KDNP), környezetvédelmi miniszter Keresztes K. Sándor (MDF), munkaügyi miniszter Győriványi Sándor (FKgP), közlekedési és hírközlési miniszter pedig Siklós Csaba (MDF). Antall József kormányának tagja lett három tárca nélküli miniszter is: Kiss Gyula (FKgP) az egyházi és kisebbségi ügyekért volt felelős, Gerbovits Jenő (FKgP) a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakítását felügyelte, míg Mádl Ferenc (független) hazánk érdekeit képviselte az európai szervezetekben.8 A kormány tagjainak megnevezése után, 1990. május 22-én nyújtotta be Antall József a kormányprogramot Nemzeti megújhodás programja címmel, melynek elfogadása után kezdhette meg működését az Antall József vezette első, szabadon választott kormány. Marschal Adrienn 241
