Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1990. január 19. Dunagate
A rendszerváltás mérföldkövei Az ügyet Végvári József, a lll/lll. állományának - saját bevallása szerint munkájából 1987-re végleg kiábrándult - őrnagya és Lovas Zoltán újságíró (aki 1989 októberétől kezdett a Pesty László nevével fémjelzett Fekete Doboznak dolgozni, majd 1989 decemberétől a Fidesz országos sajtófőnöke lett, ahol Bozóki András és Hertel Róbert mellett a párt kreatív csapatának tagjaként is működött), illetve az utóbbi által bevont Gál Zoltán operatőr robbantották ki. Az épp Romániából, Tőkés László családjától visszatért Lovast Végvári az 1989. nyári időközi választások óta parlamenti képviselő Roszík Gáboron keresztül kereste meg az 1989. karácsonyi, Hősök terén tartott éjféli ökumenikus istentisztelet után. Az itt történt rövid és feszült megbeszélés után Végvári még aznap este beengedte Lovas és Gál párosát a titkosszolgálat Fáik Miksa utcai (akkor Néphadsereg útja) központjába, ahol szembesítette őket a nagyüzemben, gépesítetten zajló iratmegsemmisítéssel, illetve az ellenzéki vezetők immár törvénytelen, ám folytatólagos megfigyelésével. A kalandos és potenciálisan életveszélyes akcióban készült anyagot Lovas először az SZDSZ-es Kőszeg Ferencnek és Rajk Lászlónak mutatta meg, majd ezután került a Fekete Doboz hoz, ahol adáskészre vágták. Emiatt a Fideszben többen megorroltak Lovasra, lévén ez a párt saját aduásza is lehetett volna, de ebből a helyzetből nőtt ki végül az SZDSZ és a Fidesz 1990. január 5-i közös sajtótájékoztatója, melyen Kis János és Fodor Gábor bejelentették, hogy feljelentést tesznek amiatt, hogy a lll/lll. Főcsoportfőnökség ellenzéki politikusokról és mozgalmakról gyűjt adatokat törvényellenesen, titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel. Ezzel párhuzamosan, még a sajtótájékoztató előtt egy órával a két párt képviseletében Kis és Fodor hivatalában kereste fel Németh Miklós kormányfőt, és 212 levelet nyújtottak át a szolgálatok alkotmánysértő 1979 1980 1981 gyakorlatával kapcsolatos információikról. Az innentől vihart kavaró botrányt a Kossuth Rádió aznapi esti F!írmagazin\ában Magyar Bálint nevezte először magyar Watergate-ügynek. Egy héttel később, 1990. január 12-én Horváth István belügyminiszter igazoló jelentés tételére kötelezte Horváth József vezérőrnagyot, miközben Diczig István rendőr vezérőrnagy, a BM Vizsgálati Osztály vezetője irányításával bizottságot nevezett ki az ügy felderítésére. Egyidejűleg Horváth István kezdeményezte az országgyűlés megbízott elnökénél, hogy a következő ülésszakon beszámolhasson a vizsgálat állásáról. Zároltatta a korábbi Belső Reakció Elhárító Csoportfőnökség (lll/lll.) 7. osztályának (jelentőszolgálat, belső elhárítási adattár) iratait, majd megtiltotta az operatív titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását. A szolgálati titok felfedésével árulást elkövető Végvári személyét 1990. január 19-ém fedték fel, s innentől a videoanyagot készítők bújtatták. Az immár saját súlya által görgetett ügyben ezután megkezdődött a főhullás, direktben érintve azokat, akik eltávolítását-távozását az SZDSZ és a Fidesz még Németh Miklós felé 1989. január 5-én küldött levélben kezdeményezte. A botrány hatására Horváth Józsefet nyugdíjazták, a lll/lll. Csoportfőnökséget feloszlatták. Horváth István belügyminiszter néhány nappal később, 1990. január 23-ai hatállyal lemondani kényszerült; helyére ekkor időlegesen Gál Zoltán lépett, aki az Antall-kormány 1990. május 23-i beiktatásáig maradt hivatalában. Az első szabad, demokratikus parlamenti választások, majd az új kormány hivatalba lépése után 1990. június végén Györgyi Kálmán újonnan kinevezett legfőbb ügyész a Katonai Főügyészséget a nyomozás befejezésére, a Budapesti Katonai Ügyészséget pedig vádemelésre utasította Végvári József, Horváth József és 1982 1983 1984
