Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. november 26. A "négyigenes" népszavazás
A rendszerváltás mérföldkövei 1979-I-1980 Ч.....................................I-1981 1982 1989. november 26. A „négyigenes” népszavazás •Ч-1983 1984 1989 őszén a magyar társadalmat a demokratikus átalakulás napról napra változó fejleményei és a parlamenten kívül működő ellenzéki pártok által kínált politikai alternatívák foglalkoztatták. A rendszerváltozás eseményeinek sorában fontos mérföldkövet jelentett, hogy 1989 végén az ország történelmében először került sor országos népszavazásra, ami utóbb a négyigenes népszavazásként vált ismertté. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) által kezdeményezett, de a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) által is támogatott referendum négy kérdése a Munkásőrség feloszlatására, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetésére, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyoni elszámoltatására és az államfő személyének az országgyűlési képviselőválasztások utáni eldöntésére vonatkozott. A négy kérdés közül három támogatásáról ekkorra már döntött kongresszusán az 1989. október 6-án megszűnt állampárt utódja, a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Az országgyűlés ezután törvény hozott a Munkásőrség jogutód nélkül feloszlatásáról,' a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, valamint az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról.2 A népszavazás tétjét tehát csupán a szavazólapon sorrendben első helyen szereplő kérdés jelentette, amely így szólt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?"3 A referendum megrendezésére 200 ezernél is több aláírás gyűlt össze, melyek közül azonban csak 114 ezer felelt meg a jogi követelményeknek. Az országgyűlés 1989. október 31-én úgy döntött, hogy 192 november 26-ára kiírja a referendumot. A Magyar Demokrata Fórum 1989 őszén mintegy 15 ezres tagságával vitathatatlanul az ellenzék legerősebb pártja volt. Országos elnöksége a referendumot az SZDSZ politikai kampányának részeként értékelte, és arra kérte saját tagjait és szimpatizánsait, hogy maradjanak távol a szavazástól. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagságát erősen megosztotta a népszavazási bojkott kihirdetése, ami a társadalom szélesebb rétegeiben is a szervezet népszerűségvesztéséhez vezetett. Az előzményekhez tartozik, hogy a köztársasági elnöki intézmény létrehozása és betöltése körüli eltérő álláspontok gyakorlatilag már a Nemzeti Kerekasztal (NEKA) júliusi tárgyalásaitól kezdve megosztották az ellenzéket. A kérdés lényege az elnök megválasztásának módjában és időpontjában rejlett: közvetlenül a nép által, még a szabad parlamenti választások megrendezése előtt írjanak ki erre referendumot, vagy a majdani új országgyűlés képviselőinek szavazatai döntsenek az elnök személyéről. Az előbbi egy hosszabb átmeneti időszak esetén lett volna reális kompromisszum az MSZMP és az ellenzéki pártok között, az utóbbi egy gyors és radikálisabb rendszerváltás esetén, még 1989-1990 telének folyamán megtartott országgyűlési választásokat követően. Az SZDSZ és a Fidesz a közvetlen köztársasági elnökválasztásban annak veszélyét látta, hogy a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztása egyet jelent az MSZMP hatalomátmentésével, ami megítélésük szerint jelentősen befolyásolhatta volna a parlamenti választásokat is.
