Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. október 20-22. Az MDF II. Országos Gyűlése
A rendszerváltás mérföldkövei 1983 1984 1979 19S Bőd Péter Ákos (1951) 1951. július 28-án született Szigetváron. Miskolcon és a fővárosban nőtt fel, 1970-75 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult, 1977-ben doktori címet szerzett. 1986-ban a közgazdaságtudomány kandidátusa, 2014-ben az MTA doktora lett. 1975-90 között az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében előadó, főelőadó, majd osztályvezető, a gazdasági mechanizmus működésével foglalkozott kutatóként. 1987-88-ban az Egyesült Államokban ösztöndíjas kutató, az ENSZ megbízásából a fejlődő világban is dolgozott szakértőként. 1989-ben tagja lett az MDF Gazdaságpolitikai Bizottságának, a párt gazdasági programjának egyik kidolgozója. Az 1990-es első szabad országgyűlési választásokon a veszprémi területi pártlistán jutott képviselői mandátumhoz. 1990-91 -ben országgyűlési képviselő, Antall József kérésére vállalta a kormányban az ipari- és kereskedelmi miniszteri posztot. Minisztersége időszakára esett a taxisblokád, a kormány egyik főtárgyalójaként komoly szerepet játszott a konfliktus békés úton történő, tárgyalóasztalok melletti rendezésében. Az MDF-en belül a Liberális Fórum Alapítvány „platform" egyik tagja. 1991 -94 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A kormánykoalíció 1994-es bukását követően szakított az MDF-fel, a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) egyik alapító tagja. Nemzetőrség volt parancsnoka és Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője. Horn Gyula8 és Németh Miklós9 írásban küldte el jókívánságait. A szombati plenáris ülésen felolvasták Tőkés Lászlónak a román államfőhöz írt levelét is, melyet nagy taps fogadott.10 Viták leginkább a termelőszövetkezetekbe kényszer hatására bevitt, s most visszaosztani tervezett földek kérdésköre körül folytak. Ennek oka az volt, hogy az MDF csak azoknak a szövetkezeti tagoknak kívánta megadni a bevitt föld kívánság szerinti megváltásának a lehetőségét, akik vagy akiknek a leszármazottai ma is a szövetkezet területén élnek. Végül a küldötteknek sikerült elérniük, hogy a programba bekerüljön, hogy azok is megválthassák földjeiket, akik azóta elköltöztek.11 Az országos gyűlésen végül elfogadták a politikai programot és a módosított alapszabályt, ami azt hangsúlyozza, hogy az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet. Megválasztották Antall Józsefet a pártelnökévé (jelöléséről korábban a 15 tagú elnökség 13 igen szavazattal, egy tartózkodással és egy ellenszavazattal döntött). Az elnökségre kezdetben 5 pályázó is volt, azonban 4-en 186 visszaléptek, így Antall József maradt az egyedüli jelölt.12 Külön határozatot hoztak a világkiállításról: „Az Országos Gyűlés javasolja a kormánynak, hogy a politikai képviseleteken keresztül nyilvánosan számoltassa el a kormánybiztost."13 A munkástanács-szekció is közzétette állásfoglalását: „A Magyar Demokrata Fórum kinyilvánítja, hogy nem kíván a munkahelyeken szerveződni, de [...] erkölcsi kötelességének tartja, hogy szakértőivel segítse [...] a munkástanácsok megalakulását."14 Az Országos Gyűlés alatt megalakult az MDF Szabadelvű Klubja is.15 A II. Országos Gyűlésen nem választották újra az elnökséget, hanem a márciusban megválasztott 15 fő mandátumát hosszabbították meg. A testület összetételében csak egy változás történt, Fekete Gyula helyett a testület tagja lett Antall József. Az elnökség tagjai: Antall József, Bíró Zoltán, Bogárdi Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Furmann Imre, Für Lajos, ifj. Keresztes Sándor, Kozma Huba, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor, Sólyom László, Szabó Tamás, Szabad György. A módosított alapszabálynak megfelelően az MDF Elnöksége október 30-án megválasztotta a párt három alelnökét, Lezsák Sándort, Keresztes K. Sándort és Kulin Ferencet.16
