Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. október 7. A Magyar Szociálista Pál megalakulása
A rendszerváltás mérföldkövei j 1979 1980 1981 Az MSZMP XIV. Kongresszusának előzményeihez tartozik, hogy az állampárt ekkoriban már több platformra szakadt, ilyen volt többek között a Reform szövetség és a Baloldali Alternatíva platform, szeptember 14-én pedig megalakult a Népi Demokratikus Platform. A kongresszuson 1200-an vettek részt, a reformerek száma kb. 500 volt, velük szemben mintegy 300 keményvonalas kommunista lépett fel. A döntések - ebből is következően - általában kompromisszumosak voltak, végül mégis sikerült elfogadtatni az új pártról szóló állásfoglalást október 7-én. Az MSZP-be egyébként azok léphettek be, akik elfogadták az állásfoglalást, s végül az MSZMP ekkorra már csak mintegy 200-300 ezres tagságá na к mi ntegy tíz száza léka lépett át az új pá rtba. Az új pártot Nyers Rezső elnök, Horn Gyula és Pozsgay Imre fémjelezte elsősorban. Az MSZP-be természetesen nem lépett be a két keményvonalas kommunista, Grósz Károly és Berecz János, ők a Munkáspártban folytatták. Németh Miklós akkori miniszterelnök decemberben kilépett a párt elnökségéből, s mintegy pártok feletti kormányfőként kívánt tovább működni. 1990 májusában Nyers Rezsőt Horn Gyula váltotta az elnöki székben, Pozsgay Imre pedig 1990 novemberében lépett ki a pártból. Érdemes az Állásfoglalásból idézni, melyben megfogalmazták az új párt legfőbb ideológiai célkitűzéseit, íme: „Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP mint állampárt története 1982 1983 1984 véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát. Maradéktalanul vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát, valamint az értékteremtő munka tiszteletét."1 És a jogi kulcsmondat: ,A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását."1 Megállapíthatjuk, hogy az MSZP a mai napig nem valósította meg azt, amit fentebb a dőlt betűs részben vállalt: a múltjával való kíméletlenül őszinte szembenézést, valamint azt, hogy elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Az MSZP tényszerűen nem kért bocsánatot soha a magyar közvéleménytől az elkövetett bűneiért, amivel emberek tízezreinek életét tette tönkre vagy szorította hátrányos helyzetbe. De ezen nincs mit csodálkozni akkor, amikor már akkor hiteltelenítette a szép szavakat a tény, hogy az MSZP jogszerűtlenül ragaszkodott ahhoz, hogy a párt az állampárt jogutódja. Jegyzetek Fricz Tamás 180 ' Magyarország politikai évkönyve 1990. Szerk. Kurtán Sándor-Sándor Péter-Vass László. Budapest, AULA-OMIKK, 1990, 576. 2 Magyarország politikai évkönyve 1990. Szerk. Kurtán Sándor-Sándor Péter-Vass László. Budapest, AULA-OMIKK, 1990, 576.
