Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. június 16. Nagy Imre újratemetése
19t 1987 I Orbán Viktor (1963-) Középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán végezte, 1981-ben érettségizett. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében töltött gyakornoki időszakot követően 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1989 szeptemberétől a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta. Az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapítója, majd 1984-ben a kollégium folyóiratát, a Századvéget, melynek 1990-ig szerkesztője. A Fiatal Demokraták Szövetségének alapító tagja és szóvivője, 1988 októberétől, a szervezet I. kongresszusától az országos választmány tagjává választották. 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte - országosan ismert politikussá vált. Az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként az alkotmánymódosítás kérdéseivel foglalkozó 1/1. politikai albizottság munkájában vett részt. Az 1990. évi országygyűlési választásokon a parlamentbe a párt Pest megyei területi listáján került be. 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetője, a párt új szervezeti szabályzatának elfogadása után a párt elnökévé választották. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnöke lett. Az 1994. évi országgyűlési választásokon a párt országos, illetve Fejér megyei listáját vezette, a parlementbe utóbbiról jutott be. 1998-ban pártja megnyerte a választásokat, a Fidesz-Magyar Polgári Párt-FKGP-MDF koalíciós kormány miniszterelnöke lett. 2010 óta újra Magyarország miniszterelnöke. Borics Gyula találkozóján megegyeztek abban, hogy még abban az évben, 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzések után sor kerülhet Nagy Imre és társai újratemetésére az Új köztemetőben.8 Grósz Károly új pártfőtitkár, bár a temetéssel egybekötött megemlékezésbe beleegyezett, a rehabilitációba továbbra sem. A párt által is vállalt népfelkelés-definíció elfogadása egyben azt is jelentette, hogy Nagy Imre és az ő nevével fémjelzett reformpolitika már nem tartozott a rendszerellenesség kategóriájába. Nagy Imre újratemetése „rendezhetővé vált' anélkül, hogy az feltétlenül a párt hivatalos álláspontjával való szembehelyezkedést jelentett volna.9 A Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József földi maradványait tartalmazó koporsókat, valamint az ismeretlen forradalmár koporsóját, amely a forradalom többi halálos áldozatának állított emléket, a Műcsarnok homlokzata előtt ravatalozták fel. A megemlékezés díszletét Bachmann Gábor és ifj. Rajk I Orbán Viktor beszéd közben a Hősök terén. MTI Fotó: Tóth István Csaba László tervezte, az épület homlokzatán elhelyezett lyukas drapéria azt a nemzeti lobogót jelképezte, amelyből 1956-ban a szovjet mintára készült állami címert kivágták. 153
