Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. június 11. A Magyar Néppárt megalakulása
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 1981 1982 ■\...............................I 1983 1984 1989. június 13. Megkezdődnek a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások 148 1989. június 13-án a Parlament Vadásztermében tartották meg a Nemzeti Kerekasztal plenáris ülését. Ezzel egy három hónapos tárgyalássorozat kezdődött meg, melynek célja az volt, hogy kidolgozzák a békés politikai átmenet szabályait. A Nemzeti Kerekasztal megalakulásának előzménye volt, hogy 1989. március 22-én a Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc szervezet létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt, abból a célból, hogy egységes álláspontot alakítson ki az alkotmányos átalakulás kereteiről. A testület alapító tagjai a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája voltak. Az ellenzéket tömörítő szervezethez júniusban csatlakozott a Kereszténydemokrata Néppárt is. Az Ellenzéki Kerekasztal kétoldalú tárgyalásokra törekedett az MSZMP-vel, amely azonban el akarta kerülni, hogy csak a hatalom és az egységes ellenzék álljon szemben. Ragaszkodtak hozzá, hogy az általuk meghívott szatellitszervezetek önálló, harmadik oldalként, egységes álláspontot képviselve részt vegyenek a tárgyalásokon.1 Az ún. harmadik oldalt az MSZMP-hez közel álló társadalmi szervezetek - a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa - alkották. így a Nemzeti Kerekasztal tanácskozásai háromoldalú tárgyalásokká alakultak, ahol a harmadik oldal egyetlen közös szavazattal vett részt. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd ezt követte Grósz Károly (MSZMP), Kónya Imre (EKA) és Kukorelli István (Harmadik Oldal) felszólalása. Grósz Károly beszédében a békés átmenet szükségességét emelte ki „a többpártrendszeren alapuló, a pártok versengését is feltételező képviseletei demokráciába".2 Hangsúlyozta, hogy a békés átmenetet az MSZMP kezdeményezte.3 Kónya Imre az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében kijelentette, hogy a tárgyalások célja nem a hatalmon való osztozkodás, hanem az, hogy a polgárok dönthessék el, hogy milyen politikai erőket bíznak meg a hatalom gyakorlásával.4 A harmadik oldal képviseletében felszólaló Kukorelli István arról beszélt, hogy a tárgyalásokon résztvevő szervezetek nem kívánnak tovább egyetlen párt uralma alatt működni.r> Az MSZMP részéről a későbbiekben Fejti György és Pozsgay Imre, míg az EKA oldaláról Antall József, Szabad György, Orbán Viktor és Tölgyessy Péter játszott leginkább vezető szerepet. A tárgyalások napirendjén két fő témakör szerepelt: a demokratikus politikai átmenet elősegítésével, valamint a gazdasági és a szociális válság kezelésével kapcsolatos feladatok. Ez utóbbira kisebb hangsúlyt fektettek, és kevésbé jártak eredménnyel, mint az alkotmány kérdésével kapcsolatos változtatások. A Nemzeti Kerekasztal plenáris ülésén megállapodtak abban, hogy a tárgyalások három szinten fognak zajlani. A politikai és gazdasági kérdések megtárgyalására felállítanak 6-6 szakértői munkabizottságot.6 A gazdasági és szociális kérdéseket tárgyaló albizottságok a következők voltak: 1. Gazdasági
