Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)

1989. június 11. A Magyar Néppárt megalakulása

A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 198t 1982 1983-I-1984 Fekete Gyula (1922-2010) Az érettségi megszerzése után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karán folytatta tanulmányait. A Győrffy-kollégium tehetséges növendékeként a vidék és a parasztságban rejlő társadalmi lehetőségek foglalkoztatták. Legtöbb regényében a szociográfiai leírás mellett a hétköznapi ember morális válságait vizsgálta. Az egyetem elvégzése után újságíróként dolgozott a Szabad Szónál, 1947-től pedig a Március Tizenötödike című lapot szerkesztette. Az 1956-os forradalom alatt az írószövetségnél dolgozott titkárként. Az írószövetség ellenforradalom helyett szabadságharcként adott hírt nyilatkozatában 1956-ról, ezért a Belügyminisztérium hamarosan felfüggesztette a működését. 1957 őszén a Magyar Népköztársaság társadalmi rendje elleni támadás címén a „kis íróper" egyik vádlottjaként letartóztatták. Szabadulása után szerkesztőként tevékenykedett, 1965-től a Budapest folyóirat szerkesztője. 1966-ban saját rádiós műsort vezetett, az Egy korty tengert. 1981-ben megválasztották a Magyar írók Szövetségének alelnökévé. 1988-tól a Hitel folyóirat munkatársa lett. Az MDF egyik alapító tagja. Politikai megnyilvánulásai során szorgal­mazta a GYES bevezetését és a családok támogatását. Háromszor részesült József Attila-díjban, 1991 -ben 1956-os Emlékéremmel, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével honorálták munkásságát. László, titkára Kónya László volt, és a vezetőségben fontos szerepet játszott Márton János, a HNF Országos Tanácsának egyik alelnöke. A társaság tagjai művelő­dési házakban, könyvtárakban tartott rendezvényein igyekeztek ápolni a népi írók hagyományait, emellett sokat foglalkoztak a mezőgazdaság és a parasztság aktuális problémáival.6 A társaság tagsága 1989-re már több ezer fő volt. ATársaság 1989. február 11 -én a budapesti Ráday kollé­giumban tartott közgyűlésén S. Hegedűs László elnök tett javaslatot arra, hogy Magyar Néppárt ideiglenes elnevezéssel szervezzék újjá a Nemzeti Parasztpártot, illetve az 1956-ban ennek jogutódjaként létrejött Petőfi Pártot. Atagok egyhangúlag döntöttek arról, hogy pártot alakítanak a mezőgazdasági dolgozók, a falvak lakosai és az agrárérdekek képviseletére, s az előkészítéssel megbíztak egy bizottságot S. Hegedűs László, Varga Csaba, Mártonjános és mások közreműködésével.'Több hónapos aktív szervezőmunka után 1989. június 11 -én Budapesten, az MTA kongresszusi termében tartott újjáalakuló közgyűlésen létrejött a Magyar Néppárt.8 146 A százhetven küldött elfogadta a programtervezetet és az ideiglenes működési szabályzatot, és 19 tagú elnökséget választott.9 Magát a programtervezetet már 1989 februárjában elkészítették, amelyben kijelölték azt a szellemi örökséget, amelyet folytatni kívánnak Bibó István, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Kovács Imre, Németh László, Veres Péter szellemi nyomdokain. Az agráriumra vonatkozó alapvető téziseit a szervezet itt is kifejtette, miszerint „a személytelen állami magántulajdont váltsa fel az érdekeltséget érvényesítő, egyenlő működési felté­telekkel rendelkező társadalmi, közösségi, vállalati, szövetkezeti és magántulajdon".10 Azaz érdekeltségi alapú, változatos tulajdonformákra épülő gazdasági rendszer bevezetése mellett tettek hitet. Az új agrár­­politikának pedig olyan feltételrendszert kell kialakí­tania, amely alkalmas arra, hogy megszüntesse az új „padlássöprést". Az átalakításban a programtervezet a fokozatosság elvén állt, azaz az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek átalakítása történjék meg, de fokozatosan, az önkéntesség figyelembevételével.11 A Magyar Néppárt tulajdonképpen a magyar közgondol­kodás egy sajátos irányát, a „harmadik utas" gondolatot

Next

/
Thumbnails
Contents