Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. április 15. Reform Műhely és Reformkörök
1985 1986 1987 1988 1990 1989. május и. Az Országgyűlés módosítja a választási törvényt A közjogi átalakulás és a rendszerváltás folyamatának egyik fontos eseménye volt 1989. május 11. Ezen a napon az országgyűlési képviselők a választási törvény módosításával kimondták, hogy a megüresedett képviselői helyekre időközi választásokat kell kiírni, s a jelölteknek nem a Hazafias Népfront programját, hanem az alkotmányt kell elfogadniuk. A nyolcvanas évek végén, a nemzetközi és hazai politikai környezet folyamatos változásából adódóan a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) nem tudott határozott koncepciót kialakítani azzal kapcsolatban, hogy a jogalkotási folyamatok módosításai után milyen legyen az új politikai rendszer. Többek között ennek az elbizonytalanodásnak köszönhetően erősödött fel a jogalkotási folyamatban az a tendencia, amelyben a „jogállamosítás" a rendszer korlátáit kezdte feszegetni.1 A közjogi változtatásokkal kapcsolatos elképzelésekből adódó markáns ellentétek 1988 őszén már kiéleződtek, a politikai és társadalmi légkör feszültsége állandóvá vált. A (meg)reformálás iránti igény begyűrűzött a vitákba és a jogállamiság kategóriái kerültek a diskurzusok középpontjába.2 A Hazafias Népfront és a kormány a választójog módosításáról szóló törvényt, a szokásoknak megfelelően, társadalmi vitára bocsátotta.3 Ez a tervezet azonban nem volt javítható olyan módon, hogy belőle egy parlamentáris demokráciához vezető jogszabályt lehessen faragni. Bihari Mihály már október közepén kifejtette, hogy az új választójogi törvény tervezetét azonnal vissza kellene vonni, mert azt az egypártrendszerre szabták. Bihari azt tartotta volna helyes eljárásnak, ha az országgyűlés létrehoz egy demokratikus választási törvényt, amely biztosítja, hogy a választók akarata döntse el, milyen parlamenti rendszer alakuljon ki, majd ezt követően kiírja a szabad választásokat, és feloszlatja magát.4 A jogállamiság felé vezető út másik fontos állomása volt a Független Jogász Fórum (FJF) megalakítása. Az 1988. november 5-én, 135 jogász által létrehozott szervezet, amelyet 1989. januárban egyesületként is bejegyeztek, első jelentős állásfoglalását éppen a választójogi törvény tervezetéről alkotta.5 Az FJF állásfoglalásának megjelenésével közel egyidőben, 1988. november 24-én Pozsgay Imre terjesztette a parlament ülése elé a kormányjelentéséta politikai intézményrendszer átalakításának terveiről és a törvényelőkészítő munkáról, ez a jelentés ugyanakkor nem tartalmazott konkrétumot az új választási törvényről.6 A jelentés nemcsak az új választási törvényről nem értekezett érdemben, de számos más közjogi kérdést is nyitva hagyott, mind az ellenzék, mind a párt reformszárnyának éles kritikáit kiváltva ezzel. 1989. május elején, néhány hónappal az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások megindulása után, az egyre feszültebb politikai légkörben az Országgyűlés jogi bizottsága támogatta a Csongrád megyei független képviselőnő, Bödőné Rózsa Edit javaslatát, hogy a parlament mielőbb tűzze napirendre a választásokról szóló törvény módosítását, újraalkotását. A bizottsági 137
