Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 15. A Kereszténydemokrata Néppárt megalakulása
1985 1990 1986 1987 Matheovics Ferenc és Ugrin József tiszteletbeli elnökök lettek. A szervezőbizottság tagságát Balogh Ferenc, Füzessy Tibor, Gáspár Miklós, Giczy György, Hasznos Miklós, Karcsay Sándor, Lántzky László, Lukáts Miklós, Marik Pál, Pallós László, Pálos Miklós, Séra János, Szakonyi László, Szakolczai György és Ugrin Emese alkotta. A pártszervezés eredményeként Budapesten 16 pártszervezet (523 taggal), míg vidéken 44 szervezet (1352 taggal) működött.4 A KDNP első országos gyűlését 1989. szeptember 30-án tartották meg, külföldi szervezetek képviselőinek jelenlétében. A párt gazdasági programja a piacgazdaságra való áttérést támogatta, azonban antimonetarista alapon. Egyes képviselői azt is hangoztatták, hogy az országnak meg kell szabadulnia az adósságszolgálattól. „Ami a gazdasági és pénzügyi folyamatokat illeti, tulajdonképpen ugyanazt csináljuk, ami már Kádár idején elkezdődött. A monetarizmus szellemében, a Világbank és a Valutaalap sugallatai vagy sokszor utasítása alapján. Gyakorlatilag a rendszerváltás annyiban volt rendszerváltás, hogy elkezdtek átgombolódni a tulajdonviszonyok, de ami a makroökonómiai szisztémát illeti, azt folytatjuk, amit elkezdtünk."5 A KDNP az 1990-es országgyűlési választásokon a legkisebb pártként jutott be a Parlamentbe, a két fordulóban a rájuk leadott összesen mintegy 450 ezer szavazat 21 mandátumot ért. A kereszténydemokrata frakció a kormánykoalíció része lett. „A KDNP koalíciós szerződés megkötése nélkül csatlakozott az Antallkormányhoz. Két miniszteri széket és három politikai államtitkári pozíciót kapott. (Surján László a népjóléti minisztériumot, Latorcai János pedig 1993. február 24-től az ipari és kereskedelmi tárcát vezette.)"6 A sikerhez és az országos ismertséghez hozzájárult az EKA-tagság, melynek egyik KDNP-s tárgyalója, Füzessy Tibor 1992-1994 között a polgári titkosszolgálatokért felelős miniszter volt az Antall- és Boross kormányban, míg a másik EKA delegált, Giczy György 1995 és 2001 között a KDNP elnöke volt. Madácsy Tamás Jegyzetek 1 1 Kiss József: Búcsú a pártoktól? In: Magyarország politikai évkönyve 1991. Szerk. Kurtán Sándor - Sándor Péter - Vass László. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 1991, 523-531. 2 A Rendszerváltás forgatókönyve I. Szerk.: Bozóki András - Ripp Zoltán. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2000, 462. 3 Szabó Róbert: Egy keresztény párt (KDNP) a rendszerváltás éveiben (1989-1990) In: MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport Évkönyve. Szerk. Réti Attila - Sziklai István - Gergely Jenő - Vida István. Budapest, MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport-MTA Politikai Tudományok Intézete, 2009, 58. 4 Szabó Róbert: Egy keresztény párt (KDNP) a rendszerváltás éveiben (1989-1990) In: MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport Évkönyve. Szerk. Réfi Attila - Sziklai István. Budapest, MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport-MTA Politikai Tudományok Intézete, 2009. 5 1997-es interjú Rozgonyi Enikővel. In: Bozóki András: Gördülő rendszerváltás. Az értelmiség politikai szerepe Magyarországon 1977-1994. Budapest, L'Harmattan, 2019, 278. 6 Magyarországi politikai pártok lexikona, 1846-2010. Szerk. Vida István. Budapest, Gondolat, 2011,383. 125
