Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 15-i. 1989. március 15-i események
A rendszerváltás mérföldkövei 1979 1980 1981 által kialakított útvonalon". Az útvonal olyan kultikus helyszíneket foglalt magába, mint a Petőfi-szobor, a Vörösmarty tér, a Kossuth tér, a Batthyány-örökmécses, a Bem-szobor vagy a Batthyány téri Kölcsey-szobor. A megállapodás szerint a különböző szervezetek helyszínt választhattak, ahol az általuk delegált szónok beszélhetett a tömeghez.9 Az események végül e megállapodás mentén zajlottak - ugyanakkor már az FKGP nélkül, amelynek egyes képviselői - az ellenzéki tárgyalók megrökönyödésére - végül a hatalom ünnepségén vettek részt. A Múzeumkertben Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a legszebb nemzeti ünnepnek nevezte március 15-ét, valamint a Népfront elődjének az 1937. március 15-én ugyanott zászlót bontó, leginkább a népi mozgalom képviselői által dominált Márciusi Frontot. Ruttner György, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökségi tagja azzal indokolta a párt jelenlétét a Múzeumkertben, hogy „március 15-ét együtt kell ünnepelni", ezzel együtt tagadta, hogy ez azt jelentené, hogy együtt menetelnek az MSZMP-vel. Vörös Vince, az FKGP társelnöke szintén üdvözölte, hogy negyven év után végre újra „szabad, méltóságteljes, tiszta ünnepségre" kerülhet sor.10 Az ünnepség legfajsúlyosabb szereplője kétségtelenül Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP PB tagja, a párt reformereinek egyik vezető képviselője volt. Az állampárt korábbi üzeneteihez igazodva „közmegegyezést formáló" március 15-éről, „tekintélyuralommá merevedett élcsapatról", „hosszú reformmenetelésről" és vitákról, de még a határon túli magyarsággal való együttérzésről is szót ejtett.11 A hivatalos ünnepségen a párt lapja, a Népszabadság szerint hatvanezren, az akkor még szamizdat Beszélő szerint húsz-huszonötezren vettek részt.12 Az ellenzéki formációknak - ahogy ezt a lebonyolítás módja is megmutatta - egyszerre kellett kifejezniük az egységet, a felemelő közös ünneplés örömét, és megmutatniuk saját, a többiekétől elütő arcélüket. Figyelemreméltó volt március összecsengése a rendszerváltás folyamatában meghatározó szimbolikus erővel jelenlévő októberrel. Minden helyszínen emlékeztetett valami az '56-os forradalomra - mindezt hol személyek, hol gesztusok testesítették meg.13 A közös ünnepség fél 2-kor kezdődött a Március 15-e téren. AFIDESZnevébenDeutschTamásés Rockenbauer Zoltán köszöntötte a jelenlévőket.14 Filó Sarolta Petőfi eltékozolt örökségéről beszélt, majd Táncsics Mihály időszerű gondolatait idézte fel.15 Vigh Károly, a BZSBT elnöke Bajcsy-Zsilinszky alakját és 1931-es beszédét elevenítette fel, aki akkor a „roppant rendőrkordonokról" és az „igazi március 15-étől" való növekvő távolságról beszélt. Felidézte az 1988-as ünnepet és az azóta megtett utat, majd a hatalommal való közös ünneplés lehetetlenségét indokolta.16 A Történelmi Igazságtétel Bizottság nevében Mécs Imre 1956. október 23-át, a pesti egyetemisták tüntetésének kezdetét idézte fel, egyben követelte, hogy március 15-e mintájára október 23-át is nyilvánítsák nemzeti ünneppé.17 A Petőfiszobornál verset mondott Röhrig Géza és Vitay András. A következő állomáson, a Szabadság téren sor került a Magyar Televízió jelképes „lefoglalására" - a tv épülete előtt kifeszítették a „Szabad Magyar Televízió" feliratot. Cserhalmi György színművész elmondta az ellenzék 12 pontját,18 majd Csengey Dénes, az MDF alapítója szólt az egybegyűltekhez. Itt hangzottak el utóbbitól a híres szavak: „Tőlünk ne féltse senki a televíziót! Nagyon fogunk vigyázni rá, mert a miénk! És ugyanígy ne féltse tőlünk senki Magyarországot! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk."19 ......................I......................................................í....................................................f-1982 1983 1984 118
