Házi Balázs - Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán - Rapali Vivien - Strausz Péter (szerk.): A rendszerváltás mérföldkövei (Budapest, 2020)
1989. március 11-12. A Magyar Demokrata Fórum I. Országos Gyűlése
1979 1980 ч.....................................I-1981 1982 1989. március 11-12. A Magyar Demokrata Fórum I. Országos Gyűlése 1983 1984 1989. március 11-12-én tartotta meg I. Országos Gyűlését a Magyar Demokrata Fórum. Az 1988. szeptember 3-án hivatalosan is megalakult társadalmi szervezet tagjainak létszáma 1989 januárjában érte el a tízezret. A szeptemberben elfogadott ideiglenes alapszabály értelmében össze kellett hívni az Országos Gyűlést. A kétnapos tanácskozásra Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában került sor, ahol Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Major László, az MSZMP szóvivője is megjelent. A résztvevők között volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, közöttük Mark Palmer amerikai nagykövet, továbbá nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai, például a lengyel tudósító Ryszard Kapuscinski.* ‘53 A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja nyitotta meg, majd Csoóri Sándor és Bíró Zoltán kapott szót. Bíró Zoltán beszámolt az ideiglenes elnökség eddigi munkájáról, majd bejelentette az ■M ideiglenes elnökség lemondását. Ezt követően Lezsák Sándor elmondta az MDF szervezeteiről, hogy a tagság létszáma már 13 200 fő, s az MDF 157 városi és 208 C községi szervezettel rendelkezik. Végül Joó Rudolf az MDF nemzetközi kapcsolatairól beszélt.2 Az első napon Für Lajos, majd Csurka István elnökölt. A beszámolók után megkezdődött a vita az MDF program- és alapszabály-tervezetéről, a mozgalom lehetőségeiről és feladatairól. A vitában a küldöttek részéről több mint száz felszólalás hangzott el, legtöbben a párttá alakulás kérdésének lehetőségeit és esélyeit vizsgálták.3 A Magyar Demokrata Fórumot ekkor már nem sok minden választotta el a pártszerű működéstől, mivel választott vezetősége, politikai programja, szervezett tagsága volt, valamint azt is bejelentette, hogy a következő választásokon jelölteket kíván indítani. A párttá alakulás kérdéséről az MDF alapítói és vezetői is többféleképpen vélekedtek, ebben a kérdésben nem volt köztük konszenzus. Bakos István, Fekete Gyula és Csurka István nem támogatta a párttá alakulást, Lezsák Sándor és Bíró Zoltán meg akarta várni az alkalmas pillanatot, Kulin Ferenc viszont határozottan mellette foglalt állást A párttá alakulás mellé állók azt szerették volna, ha az MDF minél hamarabb politikai tényezőként jelenik meg, s így jobban fel tud készülni a választásokra; míg az ellenzők attól féltek, hogy ki fognak lépni azok, akik az MDF-ben, mint mozgalomban gondolkoznak, s semmilyen politikai párt tagjai nem szeretnének lenni. A kérdéssel kapcsolatban Bíró Zoltán ekkor így nyilatkozott: „elkerülhetetlen, hogy az MDF — amennyiben részt kíván venni a politikai életben — előbb vagy utóbb megszervezze a maga 112
