Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Veres Péter: A népi írókról

tozó és időben magasabb szintre fejlődő dialektikus egysége-szövődménye, és a kormányzásnak is, a népnevelésnek is ezt mindig tekintetbe kell vennie. Ez az összképlet ugyan folyton változik, de a mindenkori adottságokat, a külső történelem - értve világtörténelem - és a néplelkület és nemzeti közgondolkozás mindenkori kölcsönhatásait és ennek a belső arányait sohasem szabad szem elől téveszteni. Ez a történelmi realizmus. A népeknek még a tévedései és az indulatai is politikai realitások.

Ismétlem és hangsúlyozom: én úgy látom, hogy amit itt most általában nacionalizmusnak neveznek, abban benne van a természetes népi-nemzeti közösségi érzés is. Mert hogyan is lehetne a pártonkívüli állampolgár jó közpolgára a szocialista hazának, ha nincsen meg benne ez a nemzeti közösségi érzés? Illetve, mit tegyen, ha ezt a mozgalmi írástudók nem választják el a sovén-nacionalizmustól? (Ami mellesleg még szintén nagyon erős.)130 Hiszen a szocialista haza polgárai sem lehetnek kozmopoliták, nem lehet nekik közömbös, hogy milyen és milyen lesz a - majd már szocialista - nemzet sorsa, jövője. Vannak szocialista országok, ahol talán ez már nem probléma - miért probléma itt? Gyökeréig meg kellene vizsgálni ezt a kérdést s csak azután mondjunk ítéletet.

II.

De lássuk a tanulmány tárgyi tartalmát is. Sajnos ez az írás a tények dolgában annyira gyengén tájékozott, hogy lépten-nyomon azt kellene mondanunk: nem úgy volt! Egy-egy tény valóságos igazságértékét sok esetben csak más tényekkel együtt, vagy azokkal kölcsönhatásban lehet elbírálni. Az összes tények vizsgálatára én azonban nem vállaikozhatom, ezért csak arról beszélhetek, amit magam is tudok.

Ez a „harmadikutas nacionalista” koncepció, bár ha az egészet nézzük, mint már mondtam, van valamelyes igazságtartalma, mégis túlságosan leegyszerűsíti a problémát. Különösen akkor, ha ezt az egész szellemi-politikai kavargást, elsősorban és főképpen „mozgalom”-nak tekintjük, mint ahogyan a tanulmány - szerintem nem helyesen - teszi.

1,0 Matits Lajos megjegyzése: De nem mi vagyunk sovén-nacionalisták, népi írók!

95