Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

A népi írók útja

nem kizárólag értelmiségi tömörülések voltak.103 Elméleti és politikai tevékenységükben azonban kezdettől fogva „harmadik utas” koncepciók érvényesültek. A Magyar Tanácsköztársaság bukásának tényét általában a marxizmus és a munkásosztály bukásának tekintették, és belőle azt a következtetést vonták le, hogy a proletariátus képtelen a társadalomban a politikai vezetést gyakorolni. Ezért hitetlenkedve tekintettek a munkásosztály mozgalmaira, azoktól félrevonultak. A munkás-paraszt szövetség megteremtését nem támogatták, pedig egyedül ez lett volna a Horthy- rendszer megdöntésére képes társadalmi erő.104 „Harmadik utas” koncepciójuk - amely az értelmiség vezető szerepével, a parasztságra támaszkodva, a „parasztság” megteremtésére irányult - párosult a Horthy-rendszerrel szemben tanúsított teljes loyalitással [sic]. (V.ö. balatonszárszói, lillafüredi írótalálkozók tanúsága)105 A kibontakozó totális fasizmus - mivel fajelmélete és agrárdemagógiája nyílt érintkező felületeket teremtett a népies ideológia nacionalista faji elemeivel -, hosszabb, vagy rövi- debb időre magával ragadta a népies írók jelentős részét. (Erdélyi, Sinka, Veres Péter is stb.) A háború idején együttműködtek főleg a Kállay-kormánnyal; „semlegessé103 A csúsztatás talán itt érhető leginkább tetten. A Tézisek megfogalmazói mindenképpen egy elszigetelt értelmiségi csoportként próbálták feltüntetni a népi írókat, ezért sem a Nemzeti Parasztpártról, sem a mozgalomból kinövő paraszti érdekképviseletekről nem ejtenek szót. Pedig mindegyik összefonódott a népi írók tevékenységével.

104 A gondolat a tipikusan Révai-féle felfogást tükrözte. Arról a csekélységről elfeledkeztek a szerzők, hogy akkoriban Magyarországon még az illegalitásban tevékenykedő Kommunista Pártnak, s a munkásosztályt hivatalosan képviselő Szociáldemokrata Pártnak sem volt parasztpolitikája, sőt kifejezetten ellene voltak a parasztság politikai mozgalomba szervezésének.

105 Elképesztő demagógia annak megfogalmazása, hogy a teljes népi írói kör lojálisán viszonyult a Horthy-rendszer egészéhez. Balatonszárszót és Lillafüredet felemlegetni a Horthy-rendszer támogatására szerveződött találkozókként teljesen téves beállítás. Különösen rámutat a nemtelen vádakra, ha párhuzamba álltjuk ezeket a mondatokat Kállai Gyula 1945-ben mondott szavaival, amikor a Budapesti Nemzeti Bizottmány ülésén Kovács Imrét nevezte meg a legaktívabb ellenállónak, aki a német megszállás idején szervezte a fegyveres ellenállást.

81