Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

A Hazafias Népfrontról

vállalatok nagyobb önállósága, a fogyasztási cikkek termeltetésének jobb aránya mind a javító szándékot mutatja. A politikai és a szellemi élet területén nincs azonban érzékelhető változás sem. Még a »fogat fogért, szemet szemért« kegyetlen ószövetsé­gi bosszút is felülmúlja arányaiban a megtorlás, nem beszélve az ok nélkül végigvert tízezrekről. Ideje volna már, s merjék az illetékesek általános amnesztiával lezárni a büntető hadjáratot, még ha van is szerintük büntetni való cselekmény, s higgyék el, hogy jobb hatása lesz az egész közéletre, mint a merev szigorúságnak. Enélkül a politikai megbékélés, a Népfront munkája igazában el sem indulhat, mert családi és baráti kötelékek révén túl sok ember baja, aggódása és létbizonytalansága származik belőle, mely - okkal, ok nélkül - megmérgezi, elviselhetetlenné teszi a közélet leve­gőjét.92 A mi szűkebb családunk is érdekelve van ebben. Bibó Istvánnak, kedves bará­tunknak és bajtársunknak pl. az Egyetemen és az Akadémián a helye, nem a börtön­ben. De beszélhetnénk a többiekről is. A szellemi életet, az alkotók munkakedvét is öli a hosszú huzavona. Tíz hónap elteltével még a központi folyóirat is csak vajúdik, az irodalmi társaságok még nem alakulhattak meg, nem beszélve a nekik ígért folyó­iratokról. Egyedül a könyvkiadás létezik valahogy, az is inkább a tavalyi nekibuzdulás lendületével, s ott is érvényesülnek visszahúzó erők. A többi művészeti ág sincs kü­lönb állapotban. Ideje nagyjából tisztázni azokat a feltételeket, amelyek mellett a nem kommunis­ta, de szocialista érdeklődésű magyarok, legyenek bármilyen foglalkozásúak, együtt tudnak működni a kommunistákkal.93 92 1957 végére a nemzetiek felismerték, hogy a konszolidáció folyamata olyan eredmé­nyeket is el tudott érni, melyek összhangban voltak a felkelés követeléseinek egy ré­szével. Fontos eleme politikai álláspontjuknak, hogy ezt képesek és hajlandóak voltak elismerni. Ugyanakkor a közélet konszolidálásának hiányát, a kultúra, az értelmiség bevonását a közügyekbe alapfeltételnek tekintették, s ezt az együttműködés minimu­maként tüntették fel. 93 Püski együttműködést ajánlott Kádáréknak a Népfronton belül, ám annak kereteit előre ki kívánta jelölni. Nem elvek nélküli alkut, hanem párbeszédet javasolt. 73

Next

/
Thumbnails
Contents