Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Mélyből szóló mormogás
Mélyből szóló mormogás 1957 őszére korlátozottá váltak a népi erők ellenállási lehetőségei. Május 23-án letartóztatták Bibó Istvánt és Göncz Árpádot, ellenük a legfontosabb vád az 1956. november-decemberi Memorandum nyilvánosságra hozatala volt. A januárban kezdeményezett Magyar írás szövetkezet ügye megbukott, mivel az Irodalmi Tanácsban szerepet nem vállaló népi írók álláspontját szembeszegülésnek tekintette a hatalom, s visszautasította a saját könyvkiadó és folyóirat tervét. Február 6-án írt levelében Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatója azt közölte Püski Sándorral, hogy „... felsőbb fórumok elvi döntése alapján ezidő szerint önkéntes társulások működése a könyvkiadás terén nem lehetséges.” Bár Köpeczi levelében megpendítette, hogy a későbbiekben - egyes elvi kérdések tisztázása után - újból mérlegelni foga az engedélyezés lehetőségét, egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy a népiek önálló kiadójának nincs helye csak akkor, ha valamilyen más konglomerátumhoz csatlakozik. A nyár végén elindulni ígért Kortárs című folyóirat olyan kompromisszumnak látszott, mely publikálási lehetőséget kínált a népieknek is. „A népi írók megfelelő feltételek mellett műveikkel részt vesznek a »Kortárs« munkájában, és a szerkesztőség kívánságára főmunkatársai sorába küldik Németh Lászlót, Szabó Pált és Tamási Áront.” - írta 1957. augusztus 7-én Remenyik Zsigmond, Tamási Áron, Sinka István, Szabó Pál, Veres Péter, Féja Géza, Németh László, Szabó Lőrinc és Illyés Gyula levelükben Földeák Jánosnak, az Irodalmi Alap igazgatóhelyettesének. A Kortárs szeptemberben megjelent első számában több népi író is szerepelt művével, azaz kiléphettek a hallgatás béklyójából. 1957 októberére az MSZMP végérvényesen szakított egy esetleges koalíciós alapon felépülő kormány lehetőségével, s döntött a Hazafias Népfront újraszervezéséről. Kiszemelt főtitkára Ortutay Gyula megkereste Veres Pétert, s közreműködését 70
