Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Kádár János referátuma az MSZMP KB. 1956. február 26-i ülésén
még személyekben is. A szakszervezeti vezetők között, akikkel normálisan tárgyaltunk megmondottuk, hogy korrektek legyenek, mert ha nem, mi sem fogunk viccelni. Vas Vitteg pld. kijelentette, hogy ő a saját elhatározása alapján dolgozik, ugyanakkor illegális párt van és ő ennek egyik tagja.35 Nekünk ebben el kell járni, mert ez rendkívül fontos kérdés és úgy kell kezelni, mint egy fontos politikai kérdést az ország számára. A kisgazda- és a parasztpártnál a helyzet más. November 4-e után volt egy olyan elképzelés, hogy keressük az együttműködési lehetőségét ezekkel olyan módon, hogy a népfront keretén belül, különböző tömegszervezetek sorában legyen ott a kisgazda és a parasztpárt. Arra gondoltunk, hogy legyen ezeknek központi helyiségük, telefonuk, de sokkal több ennél ne legyen, alsó szerveik ne legyenek.* 56 * Ez magában realizálható is volna, szerintem realizálni is lehetne, de a dolgot nem lehet elválasztani az ellenforradalmi harc kérdésétől, azért, mert ezek az emberek az ellenforradalom nyomása alatt vannak. Ha nincs kormány-harc, szerintem ugyanazokkal az emberekkel is lehetséges normális politikai feltételekkel együttműködést megteremteni. A kisgazdapárt kidolgozta emlékiratát. Ezt eljutatta a kormányhoz, s ugyanakkor az indiai kormányhoz is.5/ Hogy ezenkívül hova juttatta el azt nem tudom. Abban szépen le volt írva, hogy az Elnöki Tanács munkáját az Ideiglenes Nemzeti Főtanács, az Országgyűlés munkáját Ideiglenes Nemzetgyűlés veszi át, választást kell kiírni és így tovább. Ez a tervezet dec. 15-20 között lett végleges formába öntve. Mikor Biszku elvtárs elolvasta azt mondotta, hogy most ugyanazt akarják, amit októberben akartak, akkor fegyverrel, most fegyver nélkül. Hivatalosan tárgyalt Vas Witteg Miklós (1895-1975) 1956 decemberében még úgy nyilatkozott egy államvédelmis ügynök jelentése szerint, hogy „olyan szakszervezetekre van szükség, amely teljesen független a párttól és a párt irányításától. Nem tűrjük meg a pártot az üzemekben, hanem szervezzék az MSZMP-t az üzemeken kívül”. Kádárék dühe elsősorban azért irányaik ellen, mert 1956 októberében Kéthly Anna támogatója volt. 56 Kádár két alkalommal is tárgyalt Kovács Bélával. 1956. december 7-én Münnich Ferencnél járt Veres Péter, Tamási Áron, Erdei Sándor és Tamási Lajos. Kádár a Memorandumra utal, ezzel igazolja, hogy a kormányhoz is eljutott Bibóék Nyilatkozata. 49
