Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Levél a világnak
Levél a világnak A Petőfi Párt vezetői rövidesen felismerni kényszerültek, hogy a Kádár-kormány és az MSZMP vezetői csak taktikai okokból hangoztatták a pártokkal és a munkástanácsokkal való tárgyalás fontosságát. Az MSZMP PB 1956. december 17-i ülésén Kállai Gyula egyértelművé tette: „A pártok felélesztése a politikai harcok felújítását jelentené.” A Petőfi Pártban november közepe és december eleje között elkészült egy kibontakozási tervezet, amely elsősorban Bibó István november 9-i Expozé a magyarországi helyzetről című, valamint Farkas Ferenc, Püski Sándor, Féja Géza, Tamási Áron és Sebestyén László Nyilatkozat a politikai kibontakozás útjáról című tervezetére épült. A parasztpárti kibontakozási tervezet kidolgozásával párhuzamosan a Kisgazdapárt köreiben is hasonló munka indult. Ennek előzményét Kovács Bélának, a Kisgazdapárt elnökének Kádár Jánossal november 15-20-a között folytatott tárgyalásai jelentették, melyet november 20-án újabb találkozó követett. E második tárgyalásra készülhetett a Kisgazdapárt november 16-i Kibontakozási Tervezete, amely az első Kovács Béla Kádár találkozó, valamint Kádár november 15-i kiegyezésre hajló nyilatkozata által keltett remények jegyében született. A november 20-i tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. November 20-21-én Illyés Gyula lakásán tanácskozott Farkas és Bibó a koalíciós tárgyalások további lehetőségéről, mely november 23-án Tamási Áron lakásán folytatódott. December elején a Petőfi Párt és a Kisgazdapárt vezetői id. Antal József lakásán egyeztették a különböző tervezeteket és javaslatokat. A megbeszélések eredményeképpen született meg az a javaslat, mely a későbbi években Memorandum néven vált közismertté, és a demokratikus pártok és mozgalmak közös állásfoglalását tartalmazta a felkelés kirobbanásának okairól, a szabadságharc követeléseiről és a november 432
