Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Értelmes értelmiségi párbeszéd

ÉRTELMES ÉRTELMISÉGI PÁRBESZÉD

1956. december első napjaiban az MSZMP KB határozatot fogadott el a felkelés kiváltó okairól, előzményeiről és az október 23-val elkezdődött eseményekről. A határozat következetesen eseményekről beszélt, ám annak lényegét ellenforradalmi megmozdulásnak értelmezte. Elismerte a felkelés kiváltó okainak és követeléseinek jogosságát, annak demokratikus jellegét, ám túlhangsúlyozta a felkeléssel együtt járó atrocitások hatását, és - megtévesztő módon - a nyugati hatalmak inspiráló szerepét. December 9-10-én Kádárék feloszlatják a Központi Munkástanácsot, letartóztatják vezetőit. A Petőfi Párt és a demokratikus pártok és szervezetek kezdeményezésére Kádárék írásbeli, nyilvános választ nem adtak, intézkedéseik viszont egyértelművé tették annak elutasítását.

Kádár kétkulacsos politikát folytatott. Egyrészt tárgyalásra hívta Kovács Bélát, a Kisgazdapárt legnépszerűbb vezetőjét, számára diplomáciai lehetőséget ajánlott, ugyanakkor erőszakosan lépett fel minden koalíciós összefogást kezdeményező szervezettel szemben. Várható volt a politikai szervezetek betiltása, így hatványozott jelentőséget kapott a jogfolytonos szervezeteken belüli fellépés, a legális kereteken belüli megszólalás.

Az egyik ilyen szervezet az írószövetség lehetett. Ismertsége, a felkelés előtti és az alatti szerepe feljogosította arra, hogy a politikai szervezetektől átvéve a stafétabotot, az írói véleménynyilvánítás leple alatt tartsák napirenden a felkelés követeléseit. A szövetségen belüli kezdeményezés ismét a Petőfi Párti vezetők köréből indult ki. Tamási Áron 1956. december 2-án vetette papírra a Gond és hitvallás című írását, melyben irodalmi stílusban tett tanúságot a demokratikus követelések fenntarthatósága, fenntartása mellett, s egyben az írók, az értelmiségiek közvetítésével egyeztetést és társadalmi kompromisszum megteremtését ajánlotta a kormánynak. Tamási írását

27