Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Németh László: Ha én miniszter lennék
lenne, s a mai természettudomány s technológia föltérképezése lenne a fontosabb. Ezen az egyetemen képezhetnénk a jövendő politikusait, diplomatáit is. Azaz most ennek az egyetemnek a fakultásairól mondhatnánk el, amit annak idején a különféle középiskolákról; hogy tantárgyai ugyanazok, csak a százalékos arány változik közöttük. Az, hogy a szakegyetemeken megkívánt vagy megkívánható általános tárgyak oktatását (tudománytörténet, filozófia, nyelv) mennyiben vehetné át egy ilyen egyetem: részletkérdés, melyet a gyakorlatnak kell eldöntenie. Ismeretterjesztés Nemrég az egyik kiadó megkért: mondjam el véleményemet a könyvekben folyó ismeretterjesztésről; egy fél polcnyi kiadványát is megküldte, hogy lássam, mit csináltak eddig. Én a könyvek utolsó lapját ütöttem fel, ahol sok egyéb apró betűs adat közt a példányszám is meglelhető. A kétezres szám volt a legkisebb, az ötezres a legnagyobb. A mai könyvéhség idején aránylag feltűnően kis számok! S ha az ember átnézi, elolvassa a könyveket: megérti, miért. A könyv írója, amikor a megbízást kapja, megoldhatatlan feladat elé kerül; nincs eldöntve, hogy milyen képzettségű emberekhez kell beszélnie, mennyi az, amit fel szabad tételeznie. Márpedig ami egy érettségizett vagy egyetemet végzett (de más szakú) ember fülében szócséplés, annak, aki általános iskolát sem végzett, még mindig ködös, elvont lehet. A mi könyvíróink is elkövetik (éppúgy, mint a külföldiek) a népszerűsítők ismert hibáit, hogy valami érdekes szafttal öntik le a rágós pecsenyéjüket, s eközben hol a napkelte-parabola mondóival, hol a detektívregények íróival kelnek versenyre, magukat a tudományos fogalmakat viszont olyan módon írják kőiül, mellyel azt megértetni nem lehet. Aztán a könyv terjedelme sincs többnyire arányban azzal az érdeklődéssávval, melyet a művelt, sokfelé figyelő ember a tárgykörre rászánhat. A csillagászat többé- kevésbé mindenkit érdekel, de kevés embernek van ereje s ideje, hogy öt-hatszáz oldalt rágjon át azért a néhány tényért vagy szempontért, amely világképébe beilleszthető belőle. S ezt a vékony érceret sokszor még fölösleges salak is gyarapítja. Azt, hogy mi a messzelátó, többé-kevésbé mégiscsak tudjuk; ahhoz, hogy a naprendszer bolygóival vagy a kiterjedő világegyetem gondolatával megismerkedjünk, nem 211
